Az 'Exicte' műholdak forgalmazója a NovaWurks vállalat, tizennégy eszközből álló 'kollekciójuk' pedig nagyságra átlagos papírlap méretű, és alig pár centiméter vastagságú műholdakból áll. Apró mérete ellenére az Exicte mégis mindent tud, amit egy műholdnak tudnia kell: kommunikál a Földdel, adatokat és energiát termel, és a többi. Az a képességük pedig, miszerint az egyes műholdak fizikailag is képesek összekapcsolódni, még hatékonyabbá teszi őket, hiszen ha például az egyik meghibásodik, egy másik műhold a segítségére siethet.
Alkalmazásának első napján minden tökéletesen tűnt, hiszen amint a rakéta elérte kijelölt magasságát, az Excite belépett keringési pályájára. Eleinte minden simán ment, aztán kiderült, hogy a műhold képtelen parancsokat továbbítani bizonyos fedélzeti eszközökre, így nem használható. A cég szerint az ehhez hasonló technikai malőrök nem jelentenek problémát, elvégre egy űreszköztől sem várhatják el, hogy azonnal tökéletesen működjön. Mindazonáltal a NASA, és más űrkutatási szervezetek komoly potenciált látnak az Excite-ban, hiszen gyártási költségei jóval olcsóbbak az átlagos műholdakéhoz képest. Arról nem beszélve, hogy a NovaWurks az első cég, aki az űrben is alkalmazná az eszközt.
Az Amerikai Védelmi Minisztérium DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) kutatóközpontja évekkel ezelőtt kidolgozta hasonló, Phoenix névre keresztelt projektjét. Todd Master, fejlesztési munkatárs szerint céljuk az volt, hogy rájöjjenek, miképp lehetséges több kisebb műholdat egyetlen nagyobb méretűvé egyesíteni, és ezáltal még hatékonyabbá tenni működésüket. Pont úgy, ahogy az ember a legódarabokkal tenné. Az ügynökség 2012-ben szerződést kötött a NovaWurks céggel, így azóta a vállalat munkatársai felelnek a tervek megvalósításáért.
A Boeinget elsősorban a világ legnagyobb repülőgépgyártójaként ismerjük, a cég azonban emellett műholdakat is készít, darabonként mintegy százötven millió dollárért, vagyis több, mint negyvenhárom milliárd forintért. A The Wall Street Journal szerint azonban újfajta gyártási technológiával kísérleteznek, hogy leszorítsák költségeiket.
Terveik szerint a jövőben 3D-s nyomtatással készülő alkatrészeket és kevesebb munkatársat foglalkoztatnának, ezáltal eszközeik olcsóbbak lennének és gyorsabban elkészülnének. Paul Rusnock, a cég műholdakat gyártó részlegének vezetője szerint erre nagy szükség van, jelenlegi gyártási technológiával ugyanis a Boeing már nem sokáig maradhat versenyképes a piacon.
Az Engadget megerősítette Rusnock félelmét, ugyanis ma már több, olcsóbb műholdakat gyártó cég alkalmaz hasonló moduláris technológiát. Az Airbus például a OneWeb nevű startuppal karöltve építi azt a floridai csarnokot, ahol már automatizált gyártási folyamattal készülnek a műholdak.
Ezek jóval olcsóbbak, körülbelül ötszázezer dollárba, mintegy száznegyvenöt millióba kerülnek majd, ráadásul egy év alatt akár több százat is elkészíthetnek, a Boeing mintegy féltucat éves kapacitásához képest.
A Boeing persze továbbra is folytatja hagyományos műholdjai gyártását, de a modernizálással jóval több szerkezetet állíthatnak elő. Rusnock hozzátette, végső céljuk az, hogy a műholdgyártást a repülőgép szintjére emeljék, ugyanis egy 737-es összerakása nagyjából tizenegy napba telik. A vállalat ezért már el is kezdte a 3D-nyomtatási technológia beépítését Los Angeles-i gyárukba. Ami a moduláris gyártás hátrányát jelenti, az átlagosan tizenöt éves használati idő helyett az új műholdak mindössze hét-nyolc évet bírhatnak. Ez azonban nem feltétlenül probléma, hiszen a jóval olcsóbb gyártási költség miatt az eszközöknek valószínűleg mindig lesz felvevőpiaca.
(Forrás: Wired, Fotó: NovaWurk)