• A műholdak drágák
• A műholdak megfelelő irányításához és funkcionálásához folyamatos innovációkra van szükség, ezeket pedig a gyakorlatban tesztelni kell
• A drága műhold meghibásodása probléma, így a pályára állás után már nem sok lehetőség adódik a tesztek elvégzésére
• Azonban annál nagyobb a hiba bekövetkezésének az esélye, minél kevesebb a tesztelési lehetőség

Hogy ezt az ellentmondásos helyzetet feloldják valahogy, az Európai Űrügynökség szakemberei megépítették a kis méretű, mindössze harminc centis, de robosztus OPS-SAT-ot, az első műholdat, melyet direkt kísérletezés céljára hoztak létre. Az OPS-SAT alacsony költségvetéssel készült, viszont strapabíró külsővel rendelkezik, így kevésbé kell félteni a felmerülő problémás szituációktól. A fedélzetén utazik az a szuperszámítógép, mely tízszer olyan erős, mint bármelyik eddigi űrben használt gép. Az akció célja annak demonstrálása, hogy mennyire meg tudja növelni az irányítás hatékonyságát a jövőben a számítógépes technika fejlődése.

A repülő laboratórium nem csak az ESA kutatóinak nyújt lehetőséget a kísérletezésre, bárki beszállhat a játékba, csak jelentkezni kell az ügynökség munkatársánál, David Evansnél.

Természetesen a feladat igényel némi hozzáértést, de nem szükséges hozzá az űrkutatásokkal kapcsolatos előzetes tapasztalat. A lényeg, hogy a szélesebb közönség bevonása a kutatásokba és az együtt gondolkodás más területekről érkező szakértőkkel lehetőséget ad a szoftverekkel és innovációkkal való bátrabb kísérletezésre, és fejlesztésre. A misszióért felelős németországi SMILE lab kontrollálja a műholdat, a résztvevők pedig minden fedélzeti eszközhöz és szoftverhez hozzáférést kapnak. A tervezett kutatások magukban foglalják:

• A neurális hálózatok és mélytanulási módszerek használatát a képfeldolgozási folyamatok során, melyet még az űrben elvégezhetne a rendszer, időt spórolva a földi irányítóközpontnak. Erre nagy szükség lehet sürgős eseteknél, például az erdőtüzek detektálásakor
• A más bolygókon haladó roverek irányítását a műhold, mint middleman segítségével
• A mesterséges intelligencia használatának lehetőségét, hogy a későbbiekben teljesen automatizált missziók indulhassanak
• Más űrhajók és űreszközök interferenciájának felmérését rádió jelekkel
• Lézerjelek alkalmazását az adatátvitelben, hogy nagyobb biztonsággal küldhessék az információkat az űrön át

A 2013-ban meghirdetett kísérletre már több mint száz cég jelentkezett összesen tizenhét országból, de az OPS-SAT-ot most decemberben, néhány napja lőtték fel, Francia-Guayanából, a Cheops teleszkóppal együtt. A kutatás egyik vezetője, David Evans elmondta:

„A projektek lehetőséget kapnak rá, hogy az innovációkat repülés közben teszteljék. Az ESA nem fog beleavatkozni a dolgokba, csak később végzi el a kiértékelést.”

Az OPS-SAT misszió még egy meglepetést tartogat. A projekt vezetői versenyt hirdettek a rádióamatőröknek, hogy befoghassák a műhold jeleit. Mikor az OPS-SAT megérkezése után pályára állt, és kinyitotta a napelemeit, megkezdte az ultramagas frekvenciájú (UHF) jelek sugárzását, melyet egy nyílt forráskódú szoftver segítségével bárki befoghat és dekódolhat. Akármilyen rádiót lehet használni, amilyen van otthon az embernek és amit a GNURadio támogat. Az Űrügynökség által biztosított applikációs eszköztárhoz tartozik egy vevőállomás, egy demodulációs adatfolyam gráf, és egy GUI telemetriát használó munkafelület, mely valós időben dekódolja az űrből érkező adatcsomagokat. Az első három rádiós, akinek sikerül befognia a jelet, exkluzív meghívót kap a 2020 márciusában megrendezett Experimenters Day-re, valamint körbevezetik az ügynökség darmstadti vezérlőközpontjában. Az applikációkat innen lehet letölteni: https://github.com/esa/gr-opssat. Akit érdekel a dolog kezdjen neki hamar, mert már december 18-án jelentették az Űrügynökség Facebook oldalán, hogy megérkeztek az első sikeres jelbefogásról szóló információk.

(Forrás: Space.com, Fotó: Flickr/encouragement, National Museum of USAF)