A világ bizonyos pontjain jelenleg már a 6G, vagyis a hatodik generációs mobilhálózatok szabványainak kialakításán dolgoznak a szakemberek, de a kilencvenes években megjelent 2G is még mindig velünk él, és úgy tűnik, ez itt Magyarországon egy jó darabig így is marad.

Az 1979-ben Tokióban a Nippon által bemutatott 1G analóg hálózatát 1991-ben Finnországban váltotta le először a digitális GSM (Global System for Mobile Communications) második generáció (2G), amely Magyarországra 1994-ben érkezett el. A két rendszer közötti különbség hatalmas minőségi ugrást jelentett, megjelentek például az SMS-ek, MMS-ek és az e-mail küldési lehetőség, de igazából a 3G hozta el azt a változást, amely a mai okostelefonokra épülő életmódot lehetővé tette. A 3G az 1G-hez hasonlóan szintén Japánban került először bevezetésre, 2001-ben, és már jóval nagyobb adatátviteli sebességre volt képes, aminek köszönhetően a mobilos internetezés szokása széleskörűen elterjedhetett és meghonosodhatott a hétköznapokban.

A 4G LTE (Long Term Evolution) hálózat 2009-ben mutatkozott be a skandináv országokban, a világ többi pontjára csak később jutott el, Magyarországon 2012-ben vezették be. Azóta ez a hálózati megoldás vált a leggyakrabban használt rendszerré, nem csak azért, mert a hálózaton elérhető adatsebesség megfelel a felhasználói igényeknek, hanem mert a lefedettsége is rendkívül jó a legtöbb (fejlettebb) országban, ellentétben a még csak most kiépülő 5G-vel. Mivel a mobilszolgáltatók a jövőt a 4 és 5G-ben, valamint az ezek után következő generációkban látják, és a lakosok is egyre kevésbé vásárolnak olyan készülékeket, amelyek a régebbi hálózatokon működnek, ezért lassan nem éri meg a 2G és 3G számára fenntartani az értékes, de immár kihasználatlan frekvenciasávokat, amelyeket még évekkel/évtizedekkel ezelőtt lefoglaltak, érdemesebb ezeket is bevonni a 4G és 5G hálózatokba.

A világban már megkezdődött a régebbi hálózatok kivezetésének folyamata: az Egyesült Államokban leállítják a 2G-t a szolgáltatók, a helyi T-Mobile, Verizon, AT&T mind elbúcsúznak vagy már el is búcsúztak a hálózattól, a T-Mobile például januártól már nem fog olyan készülékeket aktiválni, amelyek csak 2G-t vagy 3G-t támogatnak az Android Police leírása szerint. Ausztráliában, Kanadában, Japánban már régebben megindult a folyamat, míg Izraelben 2025-re tervezték a két hálózat leállítását, emiatt jövőre már tilos lesz olyan telefonokat importálni, amelyek csak a régi technológiákat támogatják, Kínában pedig az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium kérte a szolgáltatókat, hogy kezdjék meg az átállást és tereljék az ügyfeleket az újabb hálózatok irányába.

Európa azonban egy kicsit más irányba tart, a kontinensen a 2G értékesebb rendszernek számít, így elsősorban a 3G kivezetésére lehet számítani a legtöbb helyen, bár vannak kivételek: Svájcban például a Swisscom 2020 végén végleg lekapcsolta a 2G elérhetőségét.

De miért is kell kivezetni a régi hálózatokat?

Két egyszerű okból: egyrészt kellenek a frekvenciasávok az újabb hálózatoknak, melyek annál jobban tudnak majd működni, minél szélesebb spektrum áll rendelkezésre, másrészt a felhasználók már egyébként is sokkal inkább a 4G-t keresik, mivel egy-egy újabb hálózat mindig nagyobb adatátviteli sebességet jelent, így a folyamatos internethasználat szükségét már inkább az újabb technológiák tudják kielégíteni. Vagyis egy természetes folyamat eredményeként néptelenedik el a 2 és 3G, a maradék felhasználókat pedig a szolgáltatók tevékenysége tereli (majd) a 4G és 5G felé. Legalábbis a 3G esetében ez a helyzet, de a 2G-re bizonyos szektorokban nagy szükség van, mivel a telematikai eszközök (pl. számítógépes járművezérlés), pénztárgépek, M2M (Machine-to-Machine, gépek közötti kommunikáció) rendszerek sokszor 2G-s SIM kártyákkal/chipekkel működnek. Nagy érvágás lenne, ha ezeket hirtelen ki kellene cserélni újabb eszközökre, így a 2G kivezetése még várat magára, de a 3G leállítása már érlelődik Európában és Magyarországon is.

Sőt, tulajdonképpen már a nyakunkon is van, a három fő szolgáltató, a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom is megkezdi vagy megkezdte és jövőre még inkább felgyorsítja a kivezetést, amely a tervek szerint nem meghatározott határidőre, hanem az igényekhez igazodva zajlik majd le, így pontos időpontokat egyelőre nem adtak meg a teljes leállást illetően, de feltehetően valamikor 2024 körül megtörténik. A 3G kivezetésével kapcsolatban a tegnap megtartott A magyarországi 3G hálózatok jövője című konferencián Kőrösi Szabolcs Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: a Telenor 2022 júniusában kezdi meg a fokozatos lekapcsolást, ennek érdekében a B2B (business-to-business) szegmens tájékoztatása már megkezdődött, valamint a leendő vásárlókat is figyelmeztetik a készülő változásra: a csak 2G/3G kapcsolatra képes készülékeket bizonyos üzletekben olyan matricával látták el, amelyen feltüntették a kivezetés indulásának időpontját, vagyis azt, hogy jövő június 1-je után már csak korlátozottan lehet használni ezeket mobilinternetezésre.

A 3G hiánya azonban nem okoz majd nagy fennakadást a rendszerben, mindössze pár ezer készüléket érinthet a probléma, mivel a legtöbb eszköz elboldogul a 2G-vel is, az emberek többsége pedig egyébként is már a fejlettebb technológiákat keresi. Azt Döbrőssy Gábor, a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) tagja is elmondta: amennyiben sikeresen zajlik le a kivezetés, a felhasználók lényegében észre se fogják venni a változást, legalábbis ami a hívások hangminőségét illeti, csak az adatátvitelben jelenthet akadályt a 3G-ről 2G-re való visszalépés. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a belföldön bonyolított internetforgalom alakulását tekintve a 2015-ben még negyven százalék feletti arányú 3G használat az évek során alig pár százalékra csökkent, majdnem teljes forgalmat a 4G hálózat viszi. Emiatt elképzelhető, hogy a jövőben csak 4G (VoLTE képes), valamint 5G eszközökre épüljön a rendszer, alatta pedig megmaradhatna egy vékony 2G 'védőháló', azokra az esetekre, ahol nagy gondot okozna a berendezések cseréje.

Ezzel megegyeznek a Taszner István, a Telekom Mobile Access Tribe vezetője által bemutatott adatok is, ami alapján kiderült, hogy a 3G-s adatforgalom már csak 3-5%-át teszi ki a teljes forgalomnak, a jelenleg még ezen a hálózaton futó készülékek további használatát nem akadályozza a 2G-re való átállás hangban legalábbis, a nagyobb adatátviteli sebességet igénylő felhasználókat pedig át lehet terelni a 4G felé. A régebbi hálózat alkalmazása egyébként sem fenntartható, mivel kis kihasználtság mellett is folyamatosan sugároz, az energiahatékonysága így sokat romlott az évek során.

Kovács Ákos, a Vodafone vállalati termékfejlesztési igazgatója szerint nem csak a lakossági ügyfeleknek, hanem az IoT szektorban sem fog nagyobb problémát okozni a 3G kivezetése, mivel az eszközök átállása során több lehetőségből is választhatnak az cégek, a városüzemeltetésben használatos készülékek például teljesen jól működhetnek Narrowband(keskenysávú kapcsolaton keresztül működő)-IoT technológiával, amely olyan esetekben ideális, ahol nem kell sok adatot megosztani, nem mozog az adott eszköz és nehezen hozzáférhető helyen, akár föld alatt, mélygarázsban található. Az LTE-M (LTE for Machines) szintén jó megoldást kínálhat, mivel nem jár nagy kiadásokkal és gyors adatközlésre is alkalmas.

Alapvetően nincs olyan univerzális megoldás, ami minden szektorban egységesen megfelelő lenne,

minden esetben az ügyfél fog dönteni róla, hogy melyik verzióval oldja meg az IoT eszközök hálózati csatlakozását és kommunikációját.

Ahogy azt a konferencia több előadója is kifejtette, az, ami igazán nagy problémát jelentene és sok helyen óriási akadályt gördíthetne a mindennapi zavartalan működés útjába, az a 2G-től való búcsú lenne, ez egyelőre ezért elképzelhetlen lépésnek tűnik. Míg a 3G kivezetését a legtöbben meg sem fogják érezni, a 2G lekapcsolásának sokkal több időt kell majd adni ahhoz, hogy ne szedjen áldozatokat a folyamat, mivel sok-sok eszköz létezik, amely cserére szorulna a hálózat eltűnése miatt. Ilyenek az online pénztárgépek és a telematikai eszközök is, előbbiről a NAV osztályvezetője (Digitális Ellenőrzési Megoldások Osztálya), Mizsányi Attila úgy nyilatkozott, hogy 3G SIM-kártyát (chipet) használó pénztárgépek száma 200-220 ezer körül van, de a napi működésüket a hálózat lekapcsolása nem veszélyezteti, mivel az adatok rögzítése és az adatforgalom lebonyolítására továbbra is lehetséges lesz.

Egy esetben kell majd figyelni, hogy ne merüljenek fel nehézségek: amikor valamilyen firmware frissítés/letöltés történik, ami nagyobb adatátviteli teljesítményt igényelne, akkor esetleg kevésbé lehet hatékony a 2G kapcsolat, de ez nem mindennapos probléma, mivel a frissítés csak évente/kétévente vagy ritkábban történik. A telematika területét a most következő átállás nem igazán érinti, mondta Cserép Gergely, a Secret Control GPS kereskedelmi igazgatója, azonban arra figyelmeztetett, hogy a 2G kivezetése nagy változást jelentene, amelyre jóval hosszabb előkészítési időt kell majd szánni, legalább négy-öt évet. Erre azért lesz szükség, mivel akkor nem lesz elég egy SIM-kártya csere az eszközökben, hanem teljesen új készülékeket kell beszerezni, ami (jelenleg) rendkívül lassan megy, mivel a szállítást a cégek vagy hosszú idő alatt vagy drágán tudják csak kivitelezni.

A 2G leépítésének ideje azonban még nem érkezett el, egyelőre csak a 3G hálózattól kell majd elköszönnünk, ennek érdekében pedig mindenkinek érdemes végiggondolnia, hogy milyen célokra szeretné használni a kommunikációs készülékeit, például a telefonját a jövőben: amennyiben régi fajta eszközzel rendelkezik, és nincs is másra igénye, mint a hívások lebonyolítására, akkor nem lesz gond a 3G kivezetésével, ha viszont internetezni is szeretne a mobilon, akkor érdemes még azelőtt beszerezni egy 4G képes telefont, mielőtt túl kevés lesz a lefedettség a 3G használatához.

A régi SIM-kártyákat szintén ellenőrizzük, hogy alkalmasak-e a 4G/5G elérésére,

a cserével kapcsolatban a szolgáltatóknál lehet érdeklődni.

A Telekom oldalán egyszerűen ellenőrizhetjük a kártya állapotát: csak be kell írni a számunkat és azonnal kijelzi, hogy képes-e 4G kapcsolatra, ha pedig cserélni szeretnénk az SMS-ben kapott jelszó beírása után kitölthetjük az űrlapot és néhány nap múlva meg is érkezik az új kártya, amelyet az előfizetői jelszavunk ismeretében tudunk majd aktiválni. A csere díjmentes, akárcsak a Telenornál, náluk feltétel, hogy 2 évnél régebbi kártyát cseréljünk.

Van azonban még idő bőven az átállásra, mivel, ahogy írtuk, a szolgáltatók csak jövőre kezdik meg a szélesebb körű kivezetését a 3G hálózatnak és azután is még évekig elhúzódhat a folyamat. Tájékoztatást a szolgáltatók addig is fognak még biztosítani, illetve többek között az NMHH által üzemeltetett Netre Fel oldalon is találhatunk egy rövid leírást a lakossági felhasználóknak szóló teendőkről.

(Fotó: Pixabay, Getty Images /lechetnoire, NMHH)

További cikkek a témában:

Most dől el, hogy mennyire lesz biztonságos az európai 5G Az Európai Unió országainak június 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen kockázatcsökkentő intézkedésekkel fogják biztonságosabbá tenni a következő években kiépülő ötödik generációs mobilhálózatot. A tét nem kicsi.
Megváltoztatja az emberek szokásait az 5G-s mobilozás Többet 4K-streamelnek, kevesebbet wifiznek, akik 5G-n mobiloznak.
Terahertzes hálózatok és egy terabit/s-os adatátvitel - a chip már készül hozzá 6G hálózatokhoz fejlesztettek chipet, amely lehetővé teszi a terahertzes kommunikációt és a villámgyors letöltést. Úgy tűnik, előreszaladtak az időben a japán kutatók, de a hatodik generációs kommunikáció már közeledik.