Mi lenne, hogy az emberek lehetőségeit kevésbé határolnák be a testi korlátaik és rendelkeznének olyan testrészekkel is, amelyek kiterjesztenék szűkös lehetőségeiket, új képességekkel ruházva fel őket a mindennapos tevékenységek során? Hogyan tudnak használni egy új testrészt, ami nem veleszületett módon csatlakozik a testhez? Milyen agyi folyamatok játszódnak le egy idegen végtag használatakor? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tervezte a Dani Clode Design a harmadik hüvelykujjat, amit csak egyszerűen fel kell csatolni és máris nagyban növelhető vele a tárgyak manipulálásának képessége, azaz egyszerre sokkal több dolgot tarthatunk a kezünkben, mint a protézis nélkül.

Ez alapvetően nem tűnik olyan nélkülözhetetlen szupererőnek, ami jelentősen változtatna bárki életén, de a cél nem is ez, hanem annak a felmérése, hogy a harmadik hüvelykujjal felszerelkezett emberek hogyan reagálnak a kiterjesztett testi lehetőségeikre és az agyi folyamatok hogyan módosulnak, miközben a felhasználó lassan hozzászokik a szokatlan kiegészítőhöz. A 2021-ben publikált kutatási eredmények szerint az emberek már öt napi használat után kezdték a sajátjuknak érezni a harmadik hüvelykujjat és a kontrolljuk, valamint kéz-robot koordinációjuk jelentősen javult a kezdetekhez képest, viszont az fMRI vizsgálatok során az is kiderült, hogy a protézis viselete gyengítette az eredeti, biológiai kézzel való természetes kinematikus szinergiát, vagyis az egyes ujjakat kevésbé tudták individuálisan érzékelni, elkülöníteni egymástól a harmadik hüvelykujjal ellátott emberek, akkor sem, mikor éppen nem is volt rajtuk a kiegészítő.

Annak megértése, hogy egy mesterséges testrész alkalmazása ilyen gyorsan és alapvetően tudja módosítani az agy működését, fontos lehet azoknak a kezelésében, akik egészségügyi okokból kapnak protézist, de a gép-ember összeolvadást promotáló kiborg életmódot folytatók szempontjából is hasznos tudást jelenthet. A harmadik hüvelykujjat a Cambridge Egyetem is felhasználta egy 2022-es kísérletben, amelyben önkénteseket kértek fel a protézis kipróbálására és az eredmények szerint az emberek számára, kortól és nemtől függetlenül, egyáltalán nem okozott nehézséget a végtag kezelése, pedig az kevésbé intuitív módon működik, az eszközt ugyanis a lábujjak segítségével lehet mozgatni.

A választ a kérdésre, miszerint befolyásolja-e a test érzékelését a robotikus kiegészítők használata, részben sikerült megfejteni, de a kísérleteknek még nincs vége, hiszen az eredmények segíthetnek a jobban használható és mindenki számára alkalmazható, inkluzív dizájn kialakításában a protézisek területén.

(Fotó: Dani Clode Design)

Gépi tanulással olvas a gondolatokban a robotkéz és ki is egészíti a hiányzó információkat Beépített chip és gépi tanulás segítségével érzékeli és értelmezi a gondolatokat a robotkéz, de a jövőben a chip akár más eszközök, autók vagy telefonok gondolati úton való irányítására is alkalmas lehet.