Tilesch György globális mesterséges intelligencia-szakértő, tíz éve él Amerikában és a Fehér Háznak is ad tanácsokat. Most magyarul is megjelent a könyve, melyet Omar Hatamleh-hel közösen írt Mesterség és intelligencia címen. A Portfólió ennek aprópóján készített a szerzővel hosszabb interjút, amit itt lehet elolvasni, mi pedig az elhangzottaknak a munka és a mesterséges intelligencia kapcsolatára vonatkozó részét foglaljuk röviden össze az alábbiakban.

Az interjú egyik legérdekesebb része arra vonatkozik, hogy kiknek kell alapvetően féltenie a munkahelyét. A szakértő szavai alapján ebben komoly változás állt be akár az elmúlt pár év nézőpontjaihoz képest is. Tilesch szerint ugyanis az egy hosszabb folyamat lesz például, amíg a taxisofőrök vagy a kamionvezetők munkáját lesz képes helyettesíteni az önvezető technológia. Ehhez képest úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia automatizációs hatása előbb veszélyeztethet bizonyos fehérgalléros munkaköröket, elsősorban a junior pozíciókban. Ám ez a hatás kiterjedhet rengeteg adminisztratív munkakörre is – a szakértő a következő munkákra gondol:

„amiben gondolkodni nem nagyon kell, hanem például űrlapokat kell kitölteni, adatokat rögzíteni, egyszerűbb kérvényeket elbírálni.„

Ennek oka, hogy az MI gazdasági szempontból leggyorsabban növekvő területe ma a folyamatautomatizáció, ami lényegében a csak belső (cégen belüli) eljárásokat lebonyolító munkakörök szoftveres kisegítése, vagy akár teljes kiváltása. Mint Tilesch foglamaz:

„Azokat féltem elsősorban, akik fiatalok, valamilyen felsőfokú végzettségük van, de nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak.”

Ennél is ijesztőbb lehet, hogy a Covid ezeket a folyamatokat csak felpörgette: a folyamatautomatizáció robotizálására szakosodott iparág a vírus előtt is 80-90 százalékkal gyorsult fel, de a szakértő szerint ez most 400-500 százalékra is ugorhatott, ami azt is jelenti, hogy azok egy része, akik most vesztették el a munkájukat, nem is fogják azt visszakapni. Persze mindebből kisülhet talán valami jó is, hiszen akadhatnak olyan munkaadók, akik a mesterséges intelligenciát inkább arra használják majd, hogy a dolgozóknak több idejük jusson az értelmes, emberi készségeket és képességeket igénylő feladatokra.

Az interjúban előkerült a globális alapjövedelem kérdése is, és a szakértő szerint az alapjövedelem egyre több párt programjában szerepel majd a jövőben is, ám ő maga inkább olyan rendszert látna jónak, melyben az alapjövedelem összekapcsolódik egy olyan ösztönzőrendszerrel, ami a vállalkozás és az átképzés felé tereli az embereket. Azt viszont a szakértő nyíltan kimondja, hogy intézkedések híján 3-4 év múlva akár 50-100 millió állás is megszűnhet.

Ami a helyzet univerzális nézőpontját illeti, Tilesch szerint az MI kora abban különbözik a korábbi ipari forradalmaktól, hogy drámaian csökken a munka humán hozzáadott értéke. Erre pedig egyelőre még a közgazdaságtan sem adott választ, a végső megoldás tehát mindenképp az lesz, hogy megszületik egy új, globális paradigmarendszer, amely a munka és az ember kapcsolatát szabályozza.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók 240 magyarországi vezérigazgató nyilatkozott arról, miként látja az ország közeli és távoli jövőjét: a jó hír, hogy gyorsan felgyógyulhat a gazdaság, a rossz pedig, hogy sokan nem fogunk nyugdíjba vonulni. De mikor lesz eurónk?

A Microsoft mostantól figyeli és pontozza, hogy mennyire dolgozunk rendesen Produktivitási pontszámot kapnak a cégek és a dolgozók.

A lélekölő irodai fülke visszatér 2021-ben, hogy kimentsen minket a home office gyötrelméből Az otthonról való munkavégzést valószínűleg nem olyasvalaki találta ki, aki lakótelepen élt nagycsaláddal, kutyával, macskával, visító gyerekkel, de most mégis sokan rákényszerültek erre az életmódra. Az irodákból már egyszer száműzött fülke most visszatér, hogy kimentsen minket a káoszból.