A SpaceX alapítója, Elon Musk 2013-ban videón mutatta be a cég által fejlesztett platformot, ami a Vasember Tony Starkja által használt felhasználói felületekhez hasonlóan működött, még ha egy-két fokkal kevésbé látványos formában is. Musk elmondása szerint a kezdeti fázisban a Siemens NX CAD tervezőrendszerét és a Leap Motion érzékelőjét kombinálták a programhoz, ez utóbbi akkor még egészen új technológiának számított, mivel a Leap Motion 2013-ban tette elérhetővé a szoftvert és a kontrollert első ízben.

"Jelenleg nagyon természetellenes, kétdimenziós formában használjuk a számítógépeket, megpróbálunk háromdimenziós tárgyakat létrehozni kétdimenziós eszközök segítségével.

Ez nem hat természetesnek vagy normálisnak, olyannak, ahogyan csinálnunk kellene a dolgokat." - mondta Musk a videóban, hozzátéve, hogy a háromdimenziós platformok sokkal intuitívabb munkafolyamatot tesznek lehetővé és, főként a 3D-s nyomtatással integrálva, minden bizonnyal forradalmat hozhatnak a huszonegyedik század tervezői és gyártási iparába.

Az azóta eltelt időben a 3D nyomtatás és a VR/AR technológia is sokat fejlődött, de még mindig nem történt olyan fokú áttörés ezeken a területeken, ami egészen hétköznapi, mindenki számára könnyen elérhető és megfizethető munkaeszközzé tehetné ezeket a készülékeket és berendezéseket. A jövő azonban egyértelműen a háromdimenziós platformok felé mutat, különösen a cégek metaverzumokkal kapcsolatos fejlesztéseit tekintve, amelyek a következő generációk számára már magától értetődővé tehetik a virtuális világokban való jelenlétet és az ezekhez szükséges virtuális és kiterjesztett valóság eszközök használatát is. Ha pedig a háromdimenziós digitális megjelenés egyre természetesebbé válik, miért ne lehetne az oktatásban is növelni a szerepét?

A SpaceX alapítója által is említett kényelmetlen és természetellenesnek ható érzés a kétdimenziós képernyők használata közben jól ismert jelenség, sőt, már gyermekkorban is észrevehető nehézségeket okozhat. Az úgynevezett Videó Deficit Hatás azt a tendenciát írja le, amelyet a gyermekpszichológusok a két éves gyerekekkel végzett vizsgálatok közben figyeltek meg: a kísérletek szerint a háromdimenziós valóságban történő cselekmények révén sokkal könnyebben megértenek a gyerekek egy-egy szituációt és elsajátítanak egy képességet, mint ha ugyanazt a jelenetet videón keresztül nézik. Emiatt lehetséges, hogy téves az az elképzelés is, ami szerint a tévé elé ültetett egy-két évesek valójában tanulnak valami hasznosat a látottakból, annak ellenére, hogy aktívan reagálnak rá. Későbbi életkorokban, különösen az okostelefonok és tabletek állandó jellegű használata mellett, egyre megszokottabbá válik a fiatalok számára a képernyőn keresztüli interakció, de a kétdimenziós világ számos esetben nem tud teljes értékű élményt nyújtani.

"A papír és képernyő alapú tanulás a maga korában megnyitotta az utat az emberiség számára a széleskörű információszerzéshez, de közben egy dimenziót elvett a tanulásból.

Sokak idegrendszere nem tudott és tud könnyen és jól alkalmazkodni ehhez a 2D világhoz. Ők azok, akik hátrányba kerülnek a 2D-re optimalizált oktatásban is." - írta Gyarmathy Éva, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója az osztalyfonok.hu oldalon januárban megjelent cikkében - "Vagy diagnózist kapnak (tanulási, figyelem és hiperaktivitászavar), vagy csak szimplán képességeik alatt teljesítenek. Az iskolai kudarc pusztítja a tanulási és teljesítmény motivációt, ami az egész életre kiható mentális problémák forrása lehet."

Ennek orvoslását szolgálhatják azok az eszközök, amelyeket az iparban is használnak a mérnökök és formatervezők és amelyek az oktatásban is új szemléletet hozhatnak az ismeretek átadása tekintében, kezdve a VR szemüvegektől a robotikán át a CAD (computer aided design, számítógépes szoftverrel készült tervezés) programokig. Az ezek által biztosított plusz egy dimenzió, a képernyők és tankönyvek kétdimenziós formájától eltérően, elhozhatja azt a komplexitást, mozgékonyságot és az információk szélesebb körű befogadására alkalmas környezetet, ami a tanulók számára előnyt jelent nem csak mentálisan vagy fizikálisan, hanem a jövőbeli munkájukhoz szükséges ismeretek magabiztos elsajátítása miatt is.

"Az emberi gondolkodás alapját képező három dimenzióban lehet hatékonyan tanulni, gondolkodni, ezért a 21. században a papír és képernyő alapú kétdimenziós világ mellett a mozgás és tevékenység alapú háromdimenziós világot kell és lehet kialakítani.

A digitális technikák segítik a 3. dimenzió tanulásba történő visszavételét – a 3D-ben végzett exploráció, megismerés és a mozdulatok gyakorlása a tanulási potenciál megsokszorozódásához vezet." - mondta el Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora azon a nyílt napon, ahol a intézmény újonnan induló különleges kurzusát, a 3D tanulás pedagógus szakirányú továbbképzést mutatták be az érdeklődőknek. - "Az oktatásügyben ma kulcskérdés, hogy mennyire – tág értelemben – piacképes, amit tanítunk, mennyire valóság-kompatibilis és jövő-álló. Ezek a technológiák a diákok mindennapi életének részei, ezért nem hiányozhatnak az iskolából sem”

A képzés során a robotikával és a VR eszközökkel ismerkednek meg a résztvevők, valamint megtanulják használni a CAD/CAM 3D modellezési programnyelveket, a 3D szeletelő szoftvert és betekintést kapnak a 3D szkennelés folyamatába, a 3D nyomtatási alapanyagok felhasználási lehetőségeibe, az FDM típusú 3D nyomtatók működésébe és azok esetleges hibáinak elhárítását is gyakorolhatják. Ezzel később lehetőség nyílik rá, hogy a képzést elvégzők a munkájuk során a 21. századi környezetben nevelkedő gyermekek tanulási igényeihez illeszkedő környezetet alakítsanak ki, amelyben érdekesebben és szemléletesebben mutathatják be a tanulók számára a tananyagot.

"A 3D tanulás szakirányú továbbképzési szakot azért fejlesztettük, hogy felkészítsük a résztvevőket a 21. századi technikák közül a 3D modellezés és nyomtatás, a robotika és a virtuális valóság (VR) magabiztos használatára.

Ennek segítségével képessé válnak az adott tanulói kör számára megfelelő eljárásokat alkalmazó tanulási környezet kialakítására. Emellett gyakorlatias önállóságot tudnak szerezni, amely hasznos tulajdonság az oktatásban és a hétköznapi életben egyaránt.” - mondta el Gyarmathy Éva, aki a 3d pedagógus szakirányú továbbképzés szakfelelőse.

A kurzusokat modern és jól felszerelt tanteremben tartják. A felszerelést az RKS Hungary vállalat biztosítja, amely elkötelezett abban, hogy a 3D nyomtatás és VR technológia felhasználásának eszközei és módszere eljusson az oktatásba – nemzetközi színtéren is.

(Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Wikimedia Commons, Getty Images/KaPe Schmidt)

Tényleg vannak olyan emberek, akik inkább a látottak és akik inkább a hallottak alapján tanulnak? Bár Magyarországon nem igazán terjedt el, ám több nyugati országban, így például az USA-ban is évtizedek óta tartja magát a nézet, hogy az egyes emberek különböző módokon képesek a legjobban feldolgozni az információkat. Az elméletet learning styles-nak (tanulási stílusoknak) hívják, de leggyakrabban csak VAK-ként hivatkoznak rá.