A drónfal (drone wall) ötletét tavaly tavasszal tárta nagyközönség elé Litvánia volt belügyminisztere, Agnė Bilotaitė, aki a helyi hírügynökségnek, a BNS-nek (Baltic News Services) adott nyilatkozatában részletezte a tervet, miszerint

a falat egy Norvégiától Lengyelországig húzódó védelmi vonal alkotná, ami drónokkal és más technológiákkal óvná az országok keleti határait.

A projektben hét nemzet: Németország, Norvégia, Litvánia, Lettország, Észtország, Németország és Lengyelország vesz részt, és a cél, hogy együttes erővel kialakítsanak egy olyan fizikai infrastruktúrát, ami a “nem baráti országok provokációja” ellen nyújtana védelmet, és egyúttal lehetővé tenné a csempészet monitorozását és visszaszorítását. A pontos technikai specifikációkról nem derült ki sok minden a tavalyi bejelentés idején, viszont a terv anyag finanszírozásáról szót ejtett a miniszter, akinek elmondása szerint részben az Európai Uniótól várták a támogatást a nagyszabású projekt megvalósításához, emellett az országok maguk is beszállnának a költségekbe.

A legújabb fejlemények szerint azonban az EU nem adott támogatást a drónfal ötletéhez: erről a litván LRT híre alapján a BNS-nek beszélt a Nemzeti Határvédelmi Szolgálat vezetője Rustamas Liubajevas. Liubajevas szerint ez nem jelent nagy problémát a program szempontjából, hiszen inkább regionális együttműködésre és forrásokra kell támaszkodni a védelmi rendszer megalkotásához. A teljes projekt körülbelül 12 millió euróba (4,8 milliárd forint) kerülne, de a legfontosabb aspektusa (persze a drónokon és a drónelhárító rendszereken kívül) az információszerzés és az információ megosztása lenne az érintett országok között, amit a drónfal nélkül is meg lehet oldani, csak sokkal kevésbé hatékonyan és gyorsan. A litván belügyminiszter, Vladislav Kondratovič szerint a projekt egyelőre nem halott, csak más finanszírozási formák után kell nézniük a rendszer létrehozása érdekében.

A drónfal körülbelül 3000 kilométer hosszan húzódna, amiből 1340 kilométert a finnországi szakasz tenne ki, ez az ország rendelkezik ugyanis a leghosszabb, Oroszországgal közös határral, míg Németország természetesen nem határos közvetlenül az oroszokkal. Ennek ellenére Németország az egyik legnagyobb támogató, főként a Quantum Systems cégen keresztül, amely drónokkal és robotikai fejlesztésekkel foglalkozik. A cég, más vállalatokkal együtt, mesterséges intelligenciával ellátott drónokkal, földi szenzorokkal, mobil drónelhárító platformokkal és műholdas megfigyeléssel alakítaná ki a rendszert az Interesting Engineering szerint, vagyis, ahogy azt a Quantum Systems értékesítési vezetője, Martin Karkour elmondta: a “drone wall” nem egy szimbolikus fal, hanem egy nagyon is valódi határ lenne.

(Fotó: DALL-E 3)

Mint Zeusz: villámlást vált ki és irányít a bizarr drón A forradalmi kísérlet mögött egy japán telekommunikációs óriáscég áll.