Ez volt az első alkalom, hogy ilyen eseményt drón segítségével sikerült megvalósítani. A projekt mögött álló kutatócsoportot a telekommunikációs óriáscég, az NTT vezeti. Céljuk nem csupán az infrastruktúra védelme a villámok okozta károktól, hanem akár annak a lehetőségnek a feltérképezése is, hogy a villámcsapásokban rejlő hatalmas energiát valamilyen módon begyűjtsék és eltárolják.

Ha ez sikerülne, úgy elég jelentős természetes energiához nyílna meg az út: egyetlen villámcsapás körülbelül egymilliárd joule energiát hordoz, ami nagyjából 278 kilowattórának felel meg – ezzel egy átlagos elektromos autót, például a Hyundai Ioniq 6-ot közel hatszor lehetne feltölteni. Világszerte évente mintegy 1,4 milliárd villámcsapás történik, ami körülbelül 383 terawattóra energiát jelent – ez megközelíti a világ 2023-as teljes villamosenergia-fogyasztásának 1,5%-át. Ezt az energiát azonban rendkívül nehéz és jelenleg veszélyes hasznosítani. A villámok hossza általában 3–5 kilométer, hőmérsékletük pedig ötszöröse a Nap felszínének, miközben akár 100 millió volt feszültséget is hordozhatnak. A villámok okozta veszély ráadásul nemcsak emberi életet fenyeget: Japánban évente 0,7–1,5 milliárd dollár kárt okoznak, ami többek között az NTT saját telekommunikációs infrastruktúráját is érinti – így talán már talán érthető, egy telekommunikációs cég miért kísérletezik ilyesmivel.

A fenti probléma kezelésére a kutatók egy egyedi kialakítású drónt fejlesztettek, amelyet fém Faraday-kalitkával láttak el a villám biztonságos eltérítésére, továbbá egy 300 méter hosszú, vezetőképes földelő dróttal és antennaszerű hegyes tüskékkel is felszerelték az eszközt, hogy vonzza a villámokat. Egy decemberi zivatar során a drónt 300 méteres magasságba emelték, ahol elektromos töltés halmozódott fel rajta. Amikor a kutatók bekapcsolták a földelést biztosító kapcsolót, a töltés utat talált a föld felé – ennek következtében bekövetkezett egy villámcsapás, amely részben megolvasztotta a drón fém védőrácsát, de az eszköz ennek ellenére is stabil maradt.

Az NTT állítása szerint ez volt az első alkalom, hogy elektromos tér manipulációjával drónnal sikerült villámcsapást irányítani. A csapat most a védelmi felhasználáson túl arra is törekszik, hogy kidolgozzon egy módszert az energia eltárolására. Ez azonban óriási kihívás: egy villám milliszekundumok alatt hatalmas energialöketet ad le – túlságosan gyorsan és intenzíven ahhoz, hogy ez hagyományos akkumulátorokkal begyűjthető legyen. Még a legfejlettebb ultrakondenzátoroknak és transzformátoroknak is hatalmas túlfeszültséget kellene kibírniuk.

(A cikkhez használt kép illusztráció, az AI generálta/Rakéta.hu)