Oroszországban betiltanák, Európában pedig szigorúbban szabályoznák a kriptovalutákat, de az elmúlt hetek pánikszerű eladási hullámában számos más tényező is szerepet játszott.
A legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama vasárnap este 35 ezer dollár alá is benézett, és bár a mélypontról sikerült elmozdulnia, az elmúlt két és fél hónapban látott zuhanás így is az egyik legnagyobbnak számít a bitcoin történetében. A helyzet nagyon hasonló ahhoz, amit tavaly láthattunk, amikor a 60 ezer dollár felett járó bitcoin szinte egyik napról a másikra talajt vesztett, és három hét leforgása alatt az értékének csaknem a felét elveszítette.
Ez egyben reményt is adhat azoknak, akik a kriptovaluta minél erősebb árfolyamában érdekeltek, hiszen a tavaly júniusi mélypont után a bitcoinnak sikerült talpra állnia, és november elejére új történelmi csúcsra emelkedett, megközelítve a 70 ezer dolláros határt. Az ilyen, egészen extrém méreteket öltő volatilitásról tehát elmondható, hogy hozzátartozik a bitcoin (és általában véve a kriptopiac) viselkedéséhez, többek között ennek is tudható be, hogy a pénzügyi szakértők is leginkább csak a sötétben tapogatóznak, amikor a kriptovaluta lehetséges értékéről igyekeznek előrejelzést adni: az elmúlt hónapokban is számos olyan pesszimista jóslatot hallhattunk, hogy a bitcoin teljesen el fogja veszíteni az értékét, miközben például a Goldman Sach elemzői szerint a kriptoavulata árfolyama ötéves távlatban a százezer dollárt is átlépheti.
A mostani helyzet közel áll ahhoz, amit angolban "tökéletes viharnak" szoktak nevezni, vagyis a bitcoin árfolyamát több, egymástól független tényező is negatívan befolyásolta:
Kazahsztánban, ami mostanra 18%-os részesedéssel a második legnagyobb kapacitást tudhatja magánénak a bitcoinbányászat terén, a január 2-án kezdődő, vérfürdőbe torkolló tüntetések nyomán hosszabb időre elérhetetlenné vált az internet is, ami jelentősen befolyásolta a kibányászott bitcoin mennyiségét.
Oroszországban a Központi Bank múlt csütörtökön nyújtott be egy javaslatot, aminek értelmében az országban mind a kriptovaluták használatát, mind pedig azok bányászatát betiltanák, mert álláspontjuk szerint ezek az eszközök komoly veszélyt jelentenek az ország pénzügyi stabilitására, a monetáris politika függetlenségére és az emberek jólétére. Oroszország Kazahsztán mögött a harmadik legnagyobb tényező a bitcoinbányászat terén, a globális kapacitás nagyjából 12%-a innen származik.
Bár betiltani nem, szabályozni viszont annál inkább akarja a kriptovalutákat az Európai Unió is: Erik Thedéen, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) alelnöke a Financial Times-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy a bitcoinbányászat túl sok megújuló energiát foglal le, így véleménye szerint az Európai Uniónak be kéne tiltania a többek között a bitcoin és az ether által is használt "proof of work" hitelesítési módot, ezzel ösztönözve a kriptovaluták fejlesztőit, hogy átálljanak a jóval kevesebb energiafelhasználást igénylő "proof of stake" hitelesítésre. A hírek szerint az ether fejlesztői ezt hamarosan meg is lépik, ugyanakkor arról nincs hír, hogy a bitcoinnál (aminek alkotója továbbra sem ismert) hasonló változtatásra készülnének. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index szerint a bitcoinbányászat a világ energiaigényének mintegy 0,6 százalékát teszi ki - ez éves szinten 134,8 TWh energiafelhasználást jelent, ami több, mint például Ukrajna éves energiaigénye.
Több lap, így például a CNBC és a Coindesk is megemlíti, hogy a bitcoin és más kriptovaluták árfolyamát a FED-től érkező hírek is lefelé hajtják: az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény a világjárvány kitörése óta kifejezetten laza monetáris politikát folytatott, többek között több tízbilliós értékben nyomtatott új pénzeket, amelynek jelentős része a kriptovalutákba vándorolt. A FED viszont a hírek szerint 2022-ben már jóval szigorúbb monetáris politikát készül folytatni, az elszabaduló inflációt például többlépcsőben végrehajtott kamatemeléssel igyekeznek ellensúlyozni. Ez nyilvánvalóan nem kedvez a kriptovalutáknak, amiket sokan éppen azért vásároltak, mert hagyományosan "inflációállónak" bizonyultak, így alacsonyabb infláció mellett már kevésbé lesznek vonzó befektetési célpontok.
Az elmúlt hónapok egyébként nem csak a bitcoin árfolyamát tépázták meg, a második legnépszerűbb kriptovaluta, az ether értéke például a novemberi 4500 dollár körüli csúcs után mostanra 2500 dollár alá csökkent. Ahogy az általában lenni szokott, az előrejelzések most is rendkívül nagy szórást mutatnak: egyesek a hirtelen értékvesztésben a "kriptolufi" kipukkanását látják, de például a Bloomberg vezető elemzője szerint a gyors esést gyors visszapattanás fogja követni, legalábbis a két legnagyobb kriptovaluta esetében.
Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.