Határ a csillagos ég? – Minden évben csak nőni fognak az élelmiszerárak mostantól

2024 / 03 / 25 / Felkai Ádám
Határ a csillagos ég? – Minden évben csak nőni fognak az élelmiszerárak mostantól
Évente átlagosan 3,2 százalékkal fognak mostantól emelkedni az élelmiszerárak – ennek oka a klímaváltozás.

Az étel egyre drágább – ezt mindenki érezheti a pénztárcáján, vagy ha rátekint a számla alján található összegre a bevásárláskor. A növekedés ráadásul nem csak a járvány előtti időszakhoz képest szignifikáns, de évről évre egyre több pénzt hagyunk a boltban ugyanannyi termékért.

Megáll valamikor ez a növekedés?

Egy friss németországi tanulmány szerint a válasz az, hogy belátható időn belül nem, mivel az éghajlatváltozás, különösen a globális hőmérséklet emelkedése miatt, évente átlagosan stabilan 3,2%-kal fognak növekedni az élelmiszerárak. Mindennek természetesen lesznek fájó következményei is: az egész világon súlyosbodik az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, és közben tömegek számára csökken a tápláló és kielégítő étrendhez való hozzáférés.

A kutatás szerint az éghajlatváltozás hatására 2035-ig az élelmiszerárak éves inflációja 0,9-3,2 százalékponttal emelkedhet, így aztán az élelmiszerárak emelkedése várhatóan meghaladja az általános inflációs rátákat, amelyek az előrejelzések szerint csak 0,3-1,2 százalékkal növekednek ugyanebben az időszakban. Következésképpen a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát az élelmiszer-kiadások, az amúgy is szűkös költségvetés és a tápláló élelemhez történő hozzáférés romlása emészti fel – írja a Science Alert.

Ez tehát egy olyan fokozódó kihívás, amely globálisan érinti a nemzeteket, függetlenül a jövedelmi szinttől – de mindez a legsúlyosabb következményekkel a globális dél országaiban, különösen Afrika nemzeteiben jár majd.

Ghánában, egy olyan országban, amely nagymértékben függ az esővel táplált mezőgazdaságtól, a Mion vidéki körzetben végzett kutatás igencsak komor valóságot tárt fel. Minden megkérdezett egyén arról számolt be, hogy az elmúlt évben tapasztalt már élelmezésbizonytalanságot, ami kapcsán a klímaváltozást jelentős tényezőnek tulajdonította. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók jelentős része szembesült mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal, és a súlyos élelmiszer-bizonytalanság esetei – amelyet úgy határoztak meg, hogy egy teljes napon keresztül étel nélkül maradtak – meghaladták az országos átlagot.

A mioni helyzet nem anomália, hanem inkább az éghajlatváltozásnak az élelmezésbiztonságra gyakorolt széleskörű, egyre inkább normának tekinthető hatását jelzi. A kihívások kettősek: az éghajlatváltozás közvetlen hatásai, mint például a megváltozott tenyésztési időszakok, a megnövekedett kártevő- és betegségkitörések, valamint az infrastrukturális stressz, mind hozzájárulnak az élelmiszerek elérhetőségének és hozzáférhetőségének a csökkenéséhez. Ezzel párhuzamosan az ebből fakadó infláció egyre megfizethetetlenebbé teszi az élelmiszereket, ami kompromisszumot kényszerít a fogyasztókra az élelmiszerek mennyisége és minősége szempontjából egyaránt – ami pedig végsősoron növeli az alultápláltságot és a betegségekkel szembeni sebezhetőséget.

A Ghánában elért eredmények alátámasztják azt is, hogy a leginkább érintettek körében élesen tudatosulnak az éghajlati hatások, akár még a formális oktatás hiányában is. Ez a tudatosság az élelmezésbiztonság magasabb szintjéhez kapcsolódik, ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás és az alkalmazkodási gyakorlatok ismerete döntő fontosságú lehet a hatások mérséklésében.

A COP28-on 134 ország kötelezte el magát az élelmiszerrendszerek éghajlati cselekvési tervekbe való integrálása mellett, amelyek célja az élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása az éghajlati változások közepette. A tanulmány szerzői az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazzák a gazdasági hatások mérséklése érdekében, és a gazdaságok diverzifikálását és a kormányzati támogatás megerősítését javasolják, hogy megvédjék a sérülékeny lakosságot az infláció és a csökkent élelmiszer-hozzáférhetőség kettős fenyegetésétől.

(Kép: Pixabay/Alexas_Fotos)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Az óceáni vastrágyázás kísérlet 2026-ban indulna, és akár 10 ezer négyzetkilométert is érintene az óceánon. A módszer viszont elég ellentmondásos.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.