Hatvanegy éves a magyar informatika

2020 / 01 / 21 / Felkai Ádám
Hatvanegy éves a magyar informatika
Az M-3-ról, az első hazai számítógépről hatvanegy évvel ezelőtt, január 21-én írt az Esti Hírlap. A dátum a hazai informatika születésnapjaként lett ismert. Mi az az M-3, kik dolgoztak vele, és mitől olyan jelentős ez a több szobát is elfoglaló eszköz?

Az M-3

Az M-3-at beüzemelésének idején az Esti Hírlap újságírója még a korabeli szóhasználat szerint számológépnek nevezte (a számítógép szó ekkor még nem létezett a nyelvben – de erről később). A gép majdnem 10 évig működött először Budapesten, aztán Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen – itt is selejtezték le 1968-ban. Ma már sajnos nem tekinthető meg egyben, de darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállításában és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában.


Az M-3 számítógép

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatiktörténeti Fórumán részletesen is lehet olvasni a gépről – ezek szerint:

„Az első hazai elektroncsöves számítógép, az M-3, szovjet tervek alapján épült meg. A munkát 1957-ben kezdte meg az MTA KKCS, ennek során hazai alkatrészbázisra tervezték át a gépet, és több külső eszközt illesztettek hozzá, köztük az eredeti, később a saját fejlesztésű mágnesdobot (M-3 dobtárak).

A gép elsődlegesen műszaki tudományos számítások végzésére készült; ennek megfelelően alkalmas volt:

  • közönséges és parciális differenciálegyenletek integrálására (nemlineáris esetben is)
  • sokváltozós algebrai és transzcendens egyenletek megoldására
  • lineáris programozási feladatok elvégzésére”

A Kibernetikai Kutatócsoport

Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportja (KKCs) a Nádor utca 7-ben kapott egy félemeletet, itt a gép számára több szobát is egybenyitottak. A gépet szovjet tervek alapján kezdték megépíteni. A KKCs eredetileg egyébként egy Ural gépet kívánt vásárolni, de az üzletet a szovjet kereskedelmi vállalat végül visszamondta. Ezután amolyan pótmegoldásként egy akadémiai együttműködésnek köszönhetően megszerezték az M-3 dokumentációját.

A hatalmas eszköznek a következő mód készítették elő a terepet: „Először létrehozták a géptermet, óriási szellőzőberendezéssel, négy fém, ruhásszerkény-szerű alkalmatossággal a gépnek, de elkellett készíteni az alegységeket is, először szovjet, majd magyar Tungsram elektroncsövekkel.”


A KKCs két kutatója: Szelezsán János (B) és Dömölki Bálint (J)

Miután a gép készen állt, be kellet indítani, de mivel más országokkal ellentétben ahol M-3 működött, nálunk nem állt rendelkezésre éppen szovjet szakember, így a matematikus Dömölki Bálint dolgozott ki hozzá egy jelölésrendszert, „ amivel leírta, hogy különböző utasításvégrehajtások különböző fázisában mi történik”. Ezért aztán amikor a minszki számítógépgyár főmérnöke végül eljutott hozzánk, neki már csak az utolsó simításokat kellett elvégeznie. Érdekesség, hogy az Esti Hírlap újságírója kevesellte, hogy a gép „mindössze” 30 műveletet végzett másodpercként, szóval a cikkben ehelyett már inkább 100000 másodpercenkénti műveletről beszélt.

Mit számol egy öreg számítógép?

A szubrutinok kidolgozását már 1957-ben elkezdték, és 1959-től már rendszeresen végeztek számításokat az Építéstudományi Intézet, az ELTE TTK vagy a Magyar Ásványolaj Társaság – Veszprémi Egyetem számára. De az M-3-mal vizsgálták például Fónagy István nyelvész felkérésére a magyar költői nyelv szótagtípus-eloszlásait. Az ehhez kidolgozott Dömölki-algoritmus a nemzetközi porondon is ismert lett. Az M-3-on futott még Erzsébet-híd statikai számításaival kapcsolatos program is.

Az eszköz annyira újdonság volt, hogy ekkor született meg a „számítógép” szó is – a KKCs munkatársa, Münnich Antal találta ki. A gépet felkeresték a műszaki érdeklődésű értelmiségiek is: Kovács Mihály, piarista szerzetes, az első magyar középiskolai informatikatanár is többször járt vendégségben a KKCs-nál.

(Kép: Pixabay, Neumann János Számítógép-tudományi Társasági Informatikatörténeit Fórum)


A legélethűbb robot, ami
A legélethűbb robot, ami "életre kelti a kódokat", ultrarealisztikus barátot kapott
Barátot kapott az ultrarealisztikus robot, de a beszélgetésük nem alakult a legjobban.
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.