A statisztikák szerint 2020-ban a vak emberek száma globálisan meghaladta a 40 milliót, ennek kicsivel nagyobb része (55%-a) nő és a többségük az ötven év feletti korosztályból kerül ki. A vakságot a legtöbb esetben időskori problémák, például makuladegeneráció okozza, de, főként a fejlődő országokban, gyakori a gyerekek A-vitamin hiánya következtében kialakuló vagy más kezeletlen betegségek miatt bekövetkező vakság is. A WHO adatai szerint a vakság mellett a látásromlás, rövid-, vagy távollátás is sok embert érintő problémát jelent: a világban nagyjából 2,2 milliárdan élnek ilyen fajta érzékszervi zavarral. A látás romlását vagy teljes elvesztését az esetek egy részében időben történő vizsgálatokkal és kezeléssel meg lehetne előzni - a leggyakoribb ok például a rövid-, távollátás mögött valamilyen típusú fénytörési hiba, második leggyakoribb a hályog, de elég sok ember (4,2 millió) a szaruhártya elhomályosodása miatt kezd rosszabbul látni, pedig ezekre a rendellenességekre létezik gyógymód.

A szaruhártya állapotának súlyosbodása előbb-utóbb vaksághoz vezethet, ami öröklött betegség következménye is lehet: a szaruhártya eltávolításával és egészségesre való cseréjével azonban gyógyítható a szem és visszaállítható a látás. Ehhez viszont donorszervet kell használni, ami problémát jelenthet a műtét szempontjából a donorhiány miatt. Hamarosan azonban már nem kell várni a pácienseknek, egy újfajta, különösen biokompatibilis mesterséges szaruhártya már készül a laboratóriumokban.

A svéd Linköping Egyetem és a LinkoCare kutatóintézet közös programja során egy speciális műszaruhártyát fejlesztettek, amelyet disznóbőrből kivont fehérjékből építettek fel: ezzel a módszerrel olcsó alapanyagból előállítható hártyát sikerült gyártani, mivel a felhasznált sertésszövetek az élelmiszerfeldolgozási folyamatok során megmaradt részekből származtak. A szaruhártya fő összetevője a kollagén, ezért a sertésbőrből is ezt a fehérjét használták fel, megfelelő tisztítási procedúra után. A kollagénmolekulákat sikerült olyan módon stabilizálni, hogy a kész anyag kellően átlátszó, rugalmas és puha, de mégis stabil maradt a beültetés során, a műtétet méghozzá egy új módszerrel végezték el, amelynek során nem szükséges eltávolítani a páciens saját szaruhártyáját, hanem a meglévőre helyezik rá a mesterséges anyagot.

A hártya működőképességének tesztelését két éven keresztül végezték Iránban és Indiában összesen 20 betegen, akik közül 14-en korábban (a műtét előtt) vakok voltak. Az eredmények szerint az implantátum az elvárások szerint működött és két év után mindegyik résztvevő újra látott, közülük legalább három fő látása tökéletesen helyreállt az egyetem beszámolója szerint. A mesterséges anyag használatának szélesebb körű tesztelését még ezután kezdik a kutatók, akik végül egy kereskedelmi forgalomban megjelenő és több betegség megoldására alkalmas implantátumot szeretnének fejleszteni.

Korábban is volt már rá példa, hogy hasonló módszerrel, sertésfehérjékből készült szaruhártyával szüntették meg a vakságot: Kínában 2015-ben mutatta be a CRMI (China Regenerative Medicine Int. Ltd.) az Acorneát, ami szintén kifejezetten hatékonynak és biokompatibilisnek bizonyult.

(Fotó: Thor Balkhed/Linköping University)

Nem bionikus szem, de egy ember látását már visszaadta a könnyen beültethető, szintetikus szaruhártya Egy 78 éves, hivatalosan is vaknak minősített férfi rögtön megismerte a rokonait a biomimetikus anyagból készült szaruhártya beültetése után, sőt a látásteszt diagramot is el tudta olvasni.