Hét óra alatt termőfölddé változtatja a sivatagi homokot egy dubaji fejlesztésű technológia
2021 / 06 / 14 / Perei Dóra
Hét óra alatt termőfölddé változtatja a sivatagi homokot egy dubaji fejlesztésű technológia
Az talán senkinek sem újdonság, hogy a homok sokoldalúan felhasználható anyag a különféle iparágakban, ám ez még nem jelenti azt, hogy maradéktalanul ismerjük előnyös tulajdonságait. Kutatók éppen ezért a világ számos pontjáról felkeresik Dubajt, hogy feltérképezzék a sivatagban rejlő lehetőségeket, melyeket aztán hasznosíthatnak itt a Földön, és egyszer talán egy idegen bolygón, például a Marson is.

Valahogy a javunkra kell fordítanunk az elsivatagosodást

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete már 2019-ben figyelmeztetett, hogy réges-régen elhagytuk azt a pontot, hogy elég legyen csökkentenünk az üvegházhatású gázok, azok közül is leggyakrabban hangoztatott szén-dioxid kibocsátását, helyette át kell térnünk a klímatudatos agrárgazdálkodásra és étrendre, valamint az eddigiektől gyökeresen eltérően kellene használnunk az anyaföldet. Annál is inkább, hiszen egyebek mellett az erdőirtás, a túlfogyasztás és az építkezések

a Föld talaját lassan de biztosan sivataggá változtatják.

Vegyük például az Egyesült Arab Emírségeket, ahol teljesen megszokott az elsivatagosodás jelensége, az ottani földterületnek ugyanis mintegy hetvenöt százaléka homok. Nem véletlen tehát, hogy a kutatók számára az ország az egyik legvonzóbb célpont, ha az anyag kutatásáról van szó. De ezen a ponton azt is megemlíthetjük, hogy a homok napjainkban a második leggyakrabban használt természeti erőforrás a víz után: az üvegtől kezdve a csúcstechnológiás napelemekig számos terméket ezzel állítanak elő, a leggyakoribb felhasználási területe pedig az építőipar. A statisztikák szerint csak 2019-ben az országok - világviszonylatban nézve - közel egymilliárd eurónak megfelelő összeget költöttek szilícium-dioxid és kvarc importra. Az Egyesült Arab Emírségek pedig a negyedik legnagyobb importőr Kanada, Kína, illetve Japán után. (Azért csak a negyedik, mert ugyan az ország nagy részét homokdűnék borítják, a szemcsék sűrűsége és érdessége nem éri el azt a szintet, amit az építőipar száz százalékos hatékonysággal hasznosíthatna.)

A mikroorganizmusok jelenthetik a kulcsot

A homok lehetőségeinek kiaknázásán dolgozó egyik csoportot a dubaji Wollongong Egyetem munkatársai alkotják, akik jelenleg egy olyan eljárást vizsgálnak, amely mikroorganizmusok enzimjeivel alakítaná a homokot téglává. Az eljárás során karbamid hidrolízisére szolgáló enzim keletkezik, amely egy hozzáadott kalciumforrással együtt számottevő eredményekhez vezethet. Doktor Stephen Wilkinson, az egyetem docense szerint ez a kalcium-karbonát kicsapódását okozza, amely a homokszemcsék között egyfajta ragasztóként funkcionál a homokszemcsék között, ennek köszönhetően építőelemeket hozhatnak létre. Csakhogy a professzor szerint a folyamat túl időigényes és drága ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedhessen, ezért csapatával babból és magvakból származó, jobban szabályozható enzimeket kutat, melyek ugyanazt a munkát gyorsabban elvégzik. Hozzátette: a magvakból származó enzimek használata azért is előnyösebb, mert ezáltal kevesebb anyagot kell szállítani az építkezés helyszínére, ami lehet akár egy másik bolygó. Vagyis mondjuk

a Marsi homokot helyben megkeményíthetnék a mikroorganizmusokkal, és így hasznosíthatóvá tennék.

Az elsivatagosodás való fenyegetés

Ha csupán az Európai Uniós szintet nézzük, az elsivatagosodás évente több tízmilliárd eurót felemészt. Egészen pontosan annak ellensúlyozása, hogy ne csökkenjen drámai mértékben se az édesvíz, se a termények. Az Európai Bizottság szerint

2050-re a szárazföld területeinek több mint kilencven százaléka sivataggá válhat.

A jelentés szerzői azt írják, hogy egy globális homokválság közepén állunk, az anyag ugyanis gyorsabban eltűnik, mint ahogy újratermelődne. Ez pedig tönkreteszi a szántóföldeket, és így végső soron az ökoszisztémákat. Ezért is keresik oly sokan a megoldást a sivatagban, mert szeretnék mihamarabb visszafordítani a folyamatot.

Ez a célja a dubaji Nemzetközi Biosaline Mezőgazdasági Központnak (ICBA) is, ahol azt vizsgálják, hogy hogyan maradhatnak fenn a különböző növény- és állatfajok a kedvezőtlen éghajlatú, vízhiányos területeken. Mai Shalaby, az ICBA kurátora szerint már napjainkban is több mint másfél milliárd ember ilyen környezetben él, ez a szám pedig egyre nagyobb lesz, ezzel együtt pedig az intézmény munkája is egyre fontosabbá válik. A szakemberek célja, hogy növeljék a baktériumok és gombák mennyiségét a homokban, ami ezáltal alkalmassá válhat a növények életben tartására. A datolyapálma-hulladékát pedig bioszénné alakítják, amely tápanyag-javítóként szolgál.

A Desert Control klímatechnológiai cég folyékony nanoagyaggal (LNC-vel) igyekszik felgyorsítani ezt a folyamatot. Ígéretük szerint ez a technológia akár hét óra alatt termékeny talajjá változtathatja a sivatagi homokot – az egyébként szükséges hét év helyett. Az eljárás során bevonják a homokszemcséket, hogy az olyan hálószerű felületi kötést hozzon létre, ami megakadályozza, hogy a víz és a tápanyagok lejjebb szivárogjanak a növények gyökereitől. Doktor Orn Supaphol, a Desert Control vezetője szerint termelő egységük napi százezer literes kapacitással rendelkezik, vagyis egyszerre egy nagyobb földterületet is termőfölddé alakíthatnak. A cég hosszú távú tervei között szerepel, hogy tevékenységüket a világ több pontján is kiterjesszék, hiszen az elsivatagosodással előbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnünk kell.

(Forrás: EuroNews, Gulf Business, fotó: Unsplash/Giorgio_Parravicini)

További cikkek a témában:

Terra Nova egyik "kezével" embereket szállít, a másikkal megmenti a bolygót A futurisztikus léggömbre hasonlító - zéró kibocsátású - szerkezetet úgy tervezték, hogy alkalmas legyen az emberek szállítására, ugyanakkor lassítsa az elsivatagosodást. Mindezt természetesen csúcstechnológiák segítségével.

Napelem-hegy épül a nevadai sivatagban egy excentrikus fesztivál helyszínén Egy-két fantáziátlanul a földre pakolt napelem helyett egy egész hegyet emelnek a sivatagban a szürreális Burning Man Fesztivál hagyományaihoz híven.

A napelem-parkok egy kis odafigyeléssel megmenthetik a méheket és más beporzókat Egy kis virágmag ide-oda, egy sövény menedéknek és máris beporzórovarok élőhelyévé válhat a napelemtáblák sivataga.

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.