Beatriz Villarroel, a Nordic Institute for Theoretical Physics posztdoktori kutatója véletlen talált valami nagyon különös jelenséget 70 éves csillagászati fotókon – olyan fényforrásokat, amelyek a képek egy részén jelen vannak, de sem a korábbi, sem a későbbi fényképészeti lemezeken nincs nyomuk – számol be a többéves kutatásról az Inverse. Mint a kutató fogalmaz:

„Találtunk egy képet, ahol kilenc csillag volt az égen, majd ezek eltűntek. Nincsenek ott fél órával korábban, és nincsenek ott hat nappal később, és azon tűnődsz: Valóságos ez?”

Mik lehetnek ezek a villogó fényforrások, vagy – mint a kutatók nevezik – tranziensek? Az biztos, hogy ilyen fénylő pontokat egy felvételen olyan test hagyhat maga után, miközben elhalad a Föld mellett, amely fényes és forog. Ezzel tehát a meteorok és az aszteroidák ki is zárhatóak – a legtöbb aszteroida ugyanis sötét, míg a meteor olyan gyorsan mozog, hogy nem hagy maga után ilyen mintázatot egy hosszú expozíciós felvételen. Ha ez a kép a Szputnyik fellövése után készült volna, akkor szóba jöhetne magyarázatként egy szatellit, de a felvétel az első műhold felbocsájtása előtti időből származik.

Villarroel és a kollégái egyébként véletlen bukkantak a fényképészeti lemezekre (pontosabban azok beszkennelt változataira), miközben ennél hétköznapibb csillagászati jelenségek után kutattak. Rengeteg minden villog ugyanis az éjszakai égen, például szupernóvák, aktívan táplálkozó fekete lyukak, úgynevezett fáklyás csillagok és még egy csomó egyéb égitest és jelenség – ezeket a Földről megfigyelni manapság azonban nagyjából lehetetlen feladat a rengeteg műhold és űrszemét miatt.

A kutatók épp a fentiek miatt döntöttek úgy, hogy megpróbálkoznak azzal, hogy a műholdkorszak előtti csillagászati felvételeket fognak megvizsgálni. Ilyen képeket a különböző teleszkópokkal már a 19. század végétől készítettek, és az említett fényképészeti lemezeken örökítették meg az akkori, zavartalan égboltot. A most szóban forgó képek a Palomar Observatory Sky Survey-ben készültek, ahol 1949 és 1958 között örökítették meg az északi félteke feletti égboltot fényképészeti lemezeken. Villarroel és a kollégái tehát a Vanishing and Appearing Sources during a Century of Observations (VASCO) projekt részeként fésülték át a felvételeket, amikor a cikk apropóját adó képre felfigyeltek.

A felvétel, amelyen a kilenc fényes pont látható 1950. április 12-én készült, és a kutatók alaposan megvizsgálták, amiről 2021-ben egy, a Scientific Reports-ban közzétett tanulmány is született. A kutatók ebben a tanulmányban kizárták a szokásos asztrofizikai magyarázatokat, tehát az aszteroidákat, meteorokat, szupernóvákat és kvazárokat, de az elhaladó repülőgépeket és egyéb, mesterséges vagy természetes fényforrást is. A pontokat elvileg okozhatta egy nukleáris robbanást követő szennyeződés ugyan, és a 20. század ezen részében elég sok nukleáris tesztet végeztek, de pont 1950-ben egyetlen ismert tesztre sem került sor. A csapat ezt követően még két tanulmányt tett idén közzé, a második még nem esett át a szakértői értékelésen. Mindkét tanulmány hasonló felvételeken látható, hasonlóan rejtélyes fényekkel foglalkozik.

Mindennek ellenére azért a csapat természetes csínján bánik a Földön kívüli technológia kifejezéssel, és inkább próbálnak hétköznapibb magyarázatot találni. Az Inverse-nek nyilatkozó Paul Horowitz, aki a Harvardon a fizika és elektrotechnika professzor emeritusa, és egyébként az idegen technológia után kutató PANOSETI projekt tagja, de nem vett részt ebben a tanulmányban, úgy gondolja, hogy a válasz a rejtélyre valóban hétköznapibb, „unalmasabb” lehet. A felvételeket egyébként korábban Horowitz is megvizsgálta, és nem lepte meg őt a felfedezés, de szerinte lényegében a fényképezés során keletkezett hibáról, szellemképről van jó eséllyel szó. Ilyen szellemképek, vagy ahogy a professzor szerint nevezeik ezeket: Kodak-csillagok több régebbi képen is előfordulnak.

Mások szerint az sem zárható ki, hogy a képen bár valóban egy tényleges, fizikai tárgy látható, de ez a Földről származik. Hiába járunk ugyanis a műholdkorszak előtt, az USA épp ekkoriban folytatott kiterjedt rakétakísérleteket, és a Palomar Obszervatórium könyékén több katonai bázis is található.

Rakéta, szellemkép, esetleg más, unalmas magyarázat, vagy talán idegen űrhajó – a válasz talán lassan ki fog derülni, mivel következő lépésként a csapat az eredeti fényképészeti lemezeket fogja megvizsgálni, tehát nem csak ezeknek a szkennelt változatait.

(Kép: Scientific Reports/Beatriz Villarroel)