A lehetséges űrhajótervek a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem, a frankfurti Goethe Egyetem és az ESA tervezőinek munkája, akik közösen elemezték a mai ultramodern hibernációs berendezéseket. Számításaikat egy már létező marsi oda-vissza út szimulációs modelljével készítették, hat utassal az űrhajó fedélzetén.

A kutatók kiszámították a sugárzásvédelem, az energiafogyasztás és a logisztikai feladatok igényeit, amivel kapcsolatosan Robin Biesbroek, az ESA tervezőcsoportjának tagja is megszólalt:

„Megvizsgáltuk, miként lehetséges egy csapat űrhajós leghatékonyabb hibernációja, mivel számoljunk vészhelyzet esetén, hogyan kezeljük az emberek biztonságát, és milyen pszichés hatásai lehetnek a hibernációnak. Részletes tervet készítettünk magáról az űrhajó modulról, és kidolgoztunk egy ütemtervet ahhoz, hogy hibernált űrhajósokat küldjünk a Marsra húsz éven belül.”

A modul méretét mintegy harmadára csökkentené, ha utasai hibernált állapotba kerülnének, illetve ugyanennyit megtakaríthatnának a raktér kisebbre vételével is, hisz ilyen esetben kevesebb étel és ital szükséges, vagyis a szállított teher akár több tonnával kevesebb lehetne.

Az űrhajósok hibernálását egyéni kabinokban végeznék, ahogy az utazás teljes egészét is bennük töltenék. Indulás előtt valószínűleg fel kell szedniük pár kilót -akárcsak a téli álmot alvó állatoknak -, hogy aztán bizonyos gyógyszerekkel előidézzék a hibernáció fizikai állapotát. A kabinokat elsötétítenék és lehűtenék, a visszaállási időszak pedig az út vége előtt három héttel venné kezdetét, amikor „felébresztik” az asztronautákat, és ez idő alatt fizikai állapotukban is javulás történne. Hozzátették, ha a téli álmot alvó állatokból indulunk ki, csont- és izomtömeg-veszteségtől aligha kellene tartani.

Jogos a kérdés, mihez kezdenének a hosszú űrutazások során adódó sugárzásveszéllyel, de a kutatócsapat ezt a kérdést is körbejárta; a hibernációs kabinokat körbevennék vízzel, ami afféle pajzsként funkcionálna a nagyenergiás részecskékkel szemben. Másrészt egy, a hibernációról jelenleg is zajló kutatásból már kiderült, hogy a hibernált állapot önmagában is védő hatású. Az űrhajó automata üzemmódban és mesterséges intelligencia segítségével haladna útjuk során, és berendezéseit is MI segítségével működtetnék.

„Ha hibernálással az űrhajósok anyagcseréjét negyedére csökkenthetnénk, az olyan mértékű költségcsökkenést eredményezhetne, ami aztán kivitelezhetővé tenné a nagy távolságú utazásokat is.” – mondta Jennifer Ngo-Anh, a SciSpacE, az ESA egyik űrtechnológiai kutatócsoportjának vezetője.

Mindenekelőtt azonban még tanulmányozniuk kell többek között az idegélettani változásokat, amelyek a téli álom során bekövetkeznek először állatokon, majd idővel embereken.

(Fotó: Pixabay, ESA)