Kamikaze robotkukás fogja megoldani az űrszemét problémáját
2019 / 12 / 12 / Bobák Zsófia
Kamikaze robotkukás fogja megoldani az űrszemét problémáját
A robot négy karjával magához öleli az űrben keringő szemetet, majd együtt elégnek a Föld atmoszférájában.

Az emberek az űrkorszak felvirradása óta több ezer műholdat állítottak Föld körüli pályára, ebből jelenleg háromezer használaton kívüli egység, megszámlálhatatlan mennyiségű rakétákból származó darabka, elkallódott eszközök, szerszámok, egy kesztyű, egy kamera, egy spatula, valamint, bármennyire nem szeretnénk erre gondolni, az asztronauták űrhajóból kidobott és kristályokká fagyott vizelete is bizony ott kering a bolygónk körül, lassanként a Szaturnusz gyűrűihez hasonló jelenséget alkotva. A tárgyak egy elenyésző része ugyan elég az atmoszférában, de az űrszemét mennyisége, mely a Föld körüli alacsony pályán (200 és 2000 kilométer magasság közötti térben) kering, mára már nem csak teoretikus problémát, hanem komoly fenyegetést jelent a műholdak, a Nemzetközi Űrállomás vagy jövőbeli űrutazók számára. Az akár húszezer km/órás sebességgel száguldó, több tonnás fémek hatalmas károkozásra képesek, de ez csak az egyik fele a problémának. Ha két nagyobb darab ilyen sebességgel egymásnak csapódik, az ütközés erejétől egészen kicsi, akár lövedék vagy homok méretű szemcsékre eshetnek szét, melyek ellen még nehezebb védekezni.

Az első dokumentált eset két műhold összeütközéséről 2009-ben történt Szibéria felett, az orosz Cosmos 2251 és a még működő, amerikai Iridium33 műholdak szerencsétlen találkozásakor.

Radarral és lidarral végzett megfigyelések szerint hozzávetőlegesen félmillió darabka kering odakint, ebből 23 ezer tíz centiméternél nagyobb.

A probléma megoldását hátráltatja a jogi szabályozásokon való vita: igaz ugyan, hogy a Világűrszerződés kimondja, hogy az űreszközt regisztráló ország a felelős az eszközért és az általa okozott károkért, azonban a kisméretű szemétdarabokról már lehetetlenség eldönteni, hogy kihez is tartozik valójában. Olyan ez, mintha az utcán talált műanyagüveg gazdáját próbálnánk felkutatni, hogy felelőssé tegyük a szemetelésért. Szerencsére a nemzetek már felismerték, hogy ez bizony közös probléma, ami közös megoldást igényel, és sokféle ötlet született a szemét eltávolítására. Van, aki lézerrel lökné a bolygó felé a tárgyakat, Japán egy hat focipálya hosszúságú elektronikus „űrostorral”, de bevetnének mágneseket vagy hálókat is, egy dologban azonban az összes elképzelés egyezik: a Föld atmoszférájában való elégetés a legkézenfekvőbb megoldás.

Ez a lényege a Clearspace-1 missziónak is, melyet az Európai Űrügynökség indít 2025-ben és ez lehet az első, működő űrbeli szemétszedési akció. A projekt során a négykarú próbarobot megragadja a kiszemelt tárgyat, az ESA Vega Secondary Payload Adapterének (VESPA) még 2013-ban hátrahagyott felső részét mely, viszonylag kicsi, egytonnás mérete miatt ideális alany a kísérlethez, majd magához húzva elindul vele a Föld atmoszférája felé, ahol mindketten elégnek. A hatása egy darab űrszemét eltávolításának ugyan nem sok, főleg ha a költségeket is figyelembe vesszük, nagyjából azzal egyenértékű, mintha egy műanyagüveg eltávolításának kedvéért építenénk egy 133 millió dollár értékű robotot (ennyibe fog kerülni a projekt), majd rögtön fel is áldoznánk az ügy oltárán. A teszt valódi célja azonban annak a bizonyítása, hogy a megoldás működőképes és ez kitaposhatja az utat más, kevésbé pazarló akciók indítása előtt.

A terv még 2014-ben megfogalmazódott az Európai Űrügynökség kutatóinak fejében, az akkori elképzelés szerint a Clearspace 2018-ban indult volna, egy módosított Airbus A300 jumbo jetről kilőve. A missziót kicsit elnapolták, de Luc Piguet a svájci ClearSpace cég alapítója és vezérigazgatója szerint tovább már nem várhat az emberiség a kivitelezéssel, főleg, hogy közeledik a műhold-rajzás korszaka.

„Az űrszemét ügye sürgetőbb, mint valaha”- mondta Piguet – „Ma körülbelül kétezer működő és háromezer használaton kívüli műhold kering az űrben. És az elkövetkező években ez a szám hatalmas mértékben fog növekedni, mivel több száz vagy több ezer műholdból álló megakonstellációk pályára állítását tervezik.”

Piguet nyilván a SpaceX Starlink, az Amazon Project Kuiper és a OneWeb terveire célzott, amelyek, a kereskedelmi/turisztikai űrutazások elindításával és az egyre több ország által fontolóra vett saját űrállomás lehetséges megvalósításával együtt valóban rendkívüli mértékben megszaporíthatja az űrben keringő eszközök számát, szinte már dugókat okozva az egyébként hatalmas űrsztrádán. Márpedig a legkisebb szemétdarab is károkat tehet a felszerelésben, mint ahogy arra már sokszor volt példa a Nemzetközi Űrállomás esetében. A Clearspace kamikaze robotjára így nagy szükségünk lehet, nem válik feleslegessé az áldozat, amit hoz a tiszta űr érdekében.

(Forrás: Futurism, Fotó: Pixabay, Wikimedia Commons)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Jól aludni – a legtermészetesebb dolog a világon vagy kifinomult művészet?
Az alvásterapeuta tippjei az alvás higiéniájáról. A fák közötti és a madárházban való alvásról – a legeredetibb alvóhelyekről. És mit csinál valójában egy alvásszakértő sommelier?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.