Olasz kutatók igencsak meglepő felfedezést tettek: egy veszélyeztetett cápafaj, a sima cápa (Mustelus mustelus) szűznemzéssel szaporodik – írja a sajtóközlemény. A szűznemzés vagy partenogenezis néven ismert folyamat azt jelenti, hogy a nőstények megtermékenyítés nélkül képesek utódokat létrehozni. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez az első alkalom, hogy ilyen jelenséget figyeltek meg ennél a fajnál, amelyet egyébként az illegális halászat veszélyeztet.

A közönséges sima cápa egy közepes méretű, sekély vizekben élő faj, amely akár 25 évig is élhet. Jelenleg veszélyeztetett státuszban van, és a következő évtizedekben a populáció akár 50%-os csökkenése is várható. A faj a Földközi-tengerben és más meleg vizekben is él.

A felfedezést a piemonti (Liguria) és az Aosta-völgyi Kísérleti Zooprofilaktikai Intézet kutatói tették, akik két nőstény sima cápát tanulmányoztak a szardíniai Cala Gonone Akváriumban. Ezek a cápák 2010 óta vannak fogságban, és 2020 óta évről évre dokumentálható volt náluk a partenogenezis. A kutatók szerint a hosszas fogság miatt okként egyértelműen kizárható az, hogy a nősténycápák esetleg eltárolták volna a hímek spermiumát.

A partenogenezis egyébként gyakrabban fordul elő gerincteleneknél, de egyes hüllőknél, cápáknál és rájáknál is megfigyelték már. Maga a jelenség azonban tudományosan még nem teljesen ismert, de annyi elmondható, hogy emlősöknél még nem dokumentálták. A kutatók úgy vélik, hogy a hím egyedek számának csökkenése fontos tényező lehet az ilyen szaporodási stratégiákban, ami lehetővé teszi a fajok számára, hogy alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz.

A vadon élő cápák esetében a partenogenezis tanulmányozása nehézségekkel jár (éppen a fent említett, esetleges spermiumtárolás jelensége miatt), de a fogságban tartott egyedek hosszú távú megfigyelése ideális feltételeket teremt. A jelenséget több cápafajnál is dokumentálták már akváriumokban szerte a világon, például az Egyesült Államokban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ausztráliában.

A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a két nőstény cápa az elmúlt 13 évben szinte évente szaporodott, annak ellenére, hogy nem voltak jelen hímek. A genetikai vizsgálatok pedig igazolták, hogy az utódok nem tárolt spermiumokból származnak. Jelenleg csak egyetlen utód él a partenogenezis során született egyedek közül, miközben a két felnőtt nősténycápa szerencsére jó egészségnek örvend.

(Kép: Scientific Reports (2024). DOI: 10.1038/s41598-024-67804-1)