A modernizáció célja, hogy az LHC a jelenleginél sokkal több részecskeütközést hozzon létre, így a kutatók lényegesen több adatból dolgozhatnak majd. Ez különösen fontos a rendkívül ritka fizikai jelenségek vizsgálatához, köztük a Higgs-bozon részletesebb megismeréséhez.

Az LHC 2009-ben produkálta első protonütközéseit, és néhány évvel később kulcsszerepet játszott a Higgs-bozon felfedezésében, amely segített megérteni, hogyan kapnak tömeget az elemi részecskék. A mostani leállás a harmadik nagyobb tervezett karbantartási időszak a gyorsító történetében. Korábban 2013-ban és 2018–2022-es időszakban is szünetelt a működése, hogy műszaki fejlesztéseket és karbantartásokat végezzenek rajta. A mostani projekt azonban minden eddiginél összetettebb.

A CERN szakemberei több mint egy kilométernyi mágnest és egyéb berendezést szerelnek ki és cserélnek le, miközben a teljes komplexumban párhuzamosan több tucat fejlesztés zajlik.

A munkában mérnökök, fizikusok, technikusok és számos más szakember vesz részt. A korszerűsítés után az LHC a 2040-es évekig szolgálhatja a részecskefizikai kutatásokat, mielőtt egy még nagyobb energiájú gyorsító válthatja fel. A fejlesztés célja egyszerű: minél több adatot gyűjteni az univerzum legalapvetőbb működésének megértéséhez.

Ezek is érdekelhetnek:

Három mód a fénysebesség közeli tempójú utazásra A részecskék felgyorsítására több megoldás is rendelkezésre áll.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

A Tejútrendszer mélyén, a Földtől 27 ezer fényévre bukkantak rá egy rekordméretű kénmolekulára Az eredmények azt sugallják, hogy a csillagközi felhőkben már a csillagok és bolygók kialakulása előtt megindulhatott a bonyolult szerves kémia.

(Forrás: Live Science)