A beazonosított vegyület tudományos neve 2,5-ciklohexadién-1-tion (C6H6S) – egy tizenhárom atomból álló, stabil, hatszögletű gyűrűs szerkezet, amely jóval komplexebb az általunk eddig észlelt legfeljebb hatatomos kénvegyületeknél.

A kén elengedhetetlen az élethez, ugyanis kulcsszerepet játszik a fehérjék és enzimek felépítésében, viszont a csillagközi térben eddig csak egyszerűbb formáit találtuk meg. A kutatás sikeréhez a legmodernebb laboratóriumi technikákra volt szükség: a szakemberek rendkívül büdös, folyékony tiofenolból (C₆H₅SH) állítottak elő tiepint 1000 voltos elektromos kisülés segítségével laboratóriumi körülmények között, majd egy saját fejlesztésű spektrométerrel rögzítették a molekula saját rádió-ujjlenyomatát. Végül a hét számjegyű pontossággal meghatározott jelet összevetették a spanyolországi IRAM és Yebes rádióteleszkópok által gyűjtött adatokkal, ami lehetővé tette a molekula kétséget kizáró azonosítását a távoli gázfelhőben.

A kén különösen fontos elem a biológiában, mivel kulcsszerepet játszik a fehérjék és enzimek működésében:

Kénatomoknak rég voltunk ennyire hálásak Az egészség alapját jelentő oxidációs-redukciós egyensúly fenntartásában a fehérjék cisztein egységeibe beépülő extra kénatomok kulcsfontosságú védelmi vonalat képeznek.

A kutatás vezető szerzője, Mitsunori Araki szerint ez az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy összetett, gyűrűs szerkezetű kénvegyületek is jelen vannak a csillagközi térben.

A kutatók régóta feltételezték, hogy ilyen molekulák létezhetnek az űrben is, de eddig nem sikerült őket egyértelműen beazonosítani. Az eredmények azt sugallják, hogy a csillagközi felhőkben már a csillagok és bolygók kialakulása előtt megindulhatott a bonyolult szerves kémia.

A kutatók úgy vélik, hogy a most felfedezett molekulát majd újabb hasonlóak követhetik, mindez pedig áthidalhatja azt a tudományos szakadékot, amely a csillagközi tér egyszerű kémiai folyamatai, valamint a meteoritokban, üstökösökben talált összetettebb szerves anyagok között sokáig tátongott. A felfedezésről szóló tanulmány a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg Sulfur-Bearing Cyclic Hydrocarbons in Space címmel.

Ezek is érdekelhetnek:

1848-ban felfedeztek egy űrbeli objektumot, ami úgy mozog, mintha élne Miközben Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zajlott, csillagászok egy csoportja szivacsszerű objektumot talált, ami azóta is tartogat érdekességeket a kutatók számára.

Így erősítenék a sejtek DNS-javító mechanizmusát az űrutazás alatt A projekt egyik hosszabb távú kérdése, hogy az mRNS-alapú technológia alkalmas lehet-e arra, hogy az űrutazás idejére átmenetileg fokozza a DNS-javító fehérjék termelődését.

A galaxis spirálkarjai és a sötét porsávok összetett hálózata is megfigyelhető ezen a csodás felvételen Élő festmény az űr mélyéből.

(Forrás: Nature, Svábhegyi Csillagvizsgáló, MPG; képek: Getty Images)