Az ingyenesen letölthető könyv elsősorban természetvédelmi hatóságoknak és nemzeti parkoknak ad hasznos információkat arról, hogyan tudják kiküszöbölni vagy csökkenteni a kültéri, mesterséges éjszakai világítás okozta fényszennyezést. Emellett hasznos olvasmány lehet önkormányzatoknak, beruházóknak, világítási rendszerek tervezőinek, kivitelezőinek és mindazoknak, akik felelősen gondolkodva tenni kívánnak a fényszennyezés kiküszöbölése, csökkentése érdekében.

A kiadványban a Savaria Egyetemi központ vezetésével futó, a fényszennyezés mérésével és hatásaival foglalkozó kutatás első eredményei is szerepelnek. A „Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén” címmel indult EFOP-projektben három hazai egyetem működik közre, melynek során a kutatók nemzetközi és hazai fényszennyezés-felméréseket folytatnak, és közvilágítási mintaprojektet is létrehoznak. 2018 óta minden évben május 16-án ünnepeljük A fény nemzetközi napját, amelyen az UNESCO szakmai partnereivel karöltve a fényszennyezés csökkentésének, a természetes sötét égbolt megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Hazánkban a 2014─2017 közötti időszakban 3 százalékkal nőtt a mesterséges fényt kibocsátó terület nagysága.

Mi az a fényszennyezés?

A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, olyan mesterséges zavaró fény, amely a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. A fényszennyezés növekvő problémát jelent a természeti környezetre és az emberi egészségre, mivel a hideg fehér világítások növelik egyes megbetegedések kockázatát a korábbi, narancsos fényű nátriumlámpás rendszerekhez képest.

Nem véletlen, hogy számos laptop és mobiltelefon esetében alapbeállítás, hogy napnyugta után melegebb tónusúra vált a kijelző fénye.

A fényszennyezés emellett megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, károsan érintheti a teljes ökoszisztémát, míg a ragadozó–zsákmány kapcsolatok felborulhatnak és az éjszakai fajok veszíthetnek életterükből.

Közvilágítás kisebb fényszennyezéssel

Lehetséges olyan közvilágítást kiépíteni, amely jelentősen csökkenti a fényszennyezést és emellett a funkcióját is megfelelően teljesíti, számolt be kutatási programja első eredményeiről az ELTE Savaria Egyetemi Központ még 2019 januárjában. Az EU támogatásával futó projektben az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem szintén részt vesz, a projekt futamideje harminchat hónap. A Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén projekt 979,99 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyert el az Európai Uniótól, a munka 2017 szeptemberében indult el. A pályázat segítségével megvalósuló szakmai tevékenység két fő irány köré csoportosul: a nemzetközi és hazai fényszennyezés-felmérések folytatására és egy közvilágítási mintaprojekt létrehozására. A két alprojekt természetes szinergiája a mintaprojekt segítségével a környezetet érő fényszennyezés eltérő körülmények (megvilágítás, színhőmérséklet) közötti mérése és a környezet biológiai monitorozása.

A projekt keretében nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert fejlesztettek ki, majd ennek alapján két településen, Bárdudvarnokon és Répáshután korszerűsítették a közvilágítást.

A kiépült közvilágítások jóvoltából a települések és környezetük egyben kutatóhelyként is szolgálnak. A „Valós Világítási Környezet Laboratóriumok” lehetővé teszik, hogy a közvilágítás környezetre gyakorolt hatását behatóan vizsgálják, a kutatók így további adatokat nyernek az eltérő színű és erősségű világítás hatásáról a környezetre. A projekt eredményei figyelemmel kísérhetők a http://fenyszennyezes.hu/ honlapon.

(Forrás, Forrás, Fotó: Needpix)