A Sydney-i Tengerkutató Intézet, a Queensland-i Műszaki Egyetem, a Sydney-i Egyetem és a Southern Cross Egyetem kutatói az elmúlt időszakban teszteltek egy működőképesnek ígérkező eljárást, amellyel lehűthető a tengervíz, és ezáltal lelassítható a Nagy Korallzátony területén jelenleg is zajló korallfehéredés. A jelenség egyik oka ugyanis a víz felmelegedése, amitől a korallpolipokkal szimbiózisban élő fotoszintetizáló algák leválnak a korallról, így az lassacskán elpusztul. A klímamérnökök elképzelése szerint az eljárás során egy víz feletti, mesterséges fényvisszaverő felhővel csökkentenék a tengervízbe érkező napsugárzást, hogy az kevésbé érje el, illetve melegítse az óceánt. A módszer egy természetesen kialakuló felhőn alapul, melynek kialakulása azonban időben és mennyiségben is kiszámíthatatlan, ezért a kutatók irányítottan segítenék képződését. A természeti jelenséget nagyjából így kell elképzelni: a hullámok csapkodása közben porlasztott tengervíz kerül a levegőbe, amiből sókristályok szabadulnak fel, melyek egyfajta kondenzációs magként működnek a felhő képződésekor.

A mesterséges metódus szintén így zajlik, csak éppen ellenőrzött körülmények között.

Szivattyúval tengervizet juttatnak egy hajóra telepített, hóágyúhoz hasonló porlasztógépbe, ami először nagy nyomáson levegővel keverve egészen apró szemcsékké porlasztja a vizet, majd kifecskendezi, valahogy így:

Miután a porlasztott tengervízből minden nedvesség elpárolgott, nanoméretű sókristályok kerülnek a levegőbe, amelyek lassan felszállnak, ahol aztán ismét kicsapódik rájuk a légköri pára. Mialatt tesztelték, a kutatók drónnal mérték a mesterséges szemcséket, feltevéseik pedig végül beigazolódtak: másodpercenként több száz milliárd nanoméretű sókristály képződött, melyek felemelkedésük után fokozták a meglévő felhőzet fényvisszaverő képességét. Dr. Daniel Harrison, a kutatás vezetője a valaha létezett egyik leginnovatívabb és legnagyobb sikerrel kecsegtető ötletnek tartja kísérletüket, amivel megóvható a korallzátony.

„Mesterséges felhőkkel a teljes Nagy Korallzátonyt megvédhetnénk a kifehéredéstől, ráadásul költséghatékony módon. Ezzel időt nyerhetnénk, míg a klímavédelmi intézkedések által globálisan is normalizálódik a helyzet."

Hozzátette: az általuk generált felhőknek az év legforróbb időszakában vehetnék csak igazán hasznukat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és ténylegesen csak az segítene, ha a klímaváltozás okozta negatív hatások is véglegesen megszűnnének. Mivel az eljárásmód során kizárólag tengervizet használtak, így további ártalmakra nem kell számítani. Dr. Harrison pár évvel ezelőtt már végzett kutatásokat a Nagy Korallzátony felett, méréseiből pedig arra a következtetésre jutott, hogy felhőképződés híján a nyár a legveszélyesebb évszak a korallokra nézve, mivel ilyenkor nincs ami visszafogná a felmelegedést.

Az újonnan kifejlesztett technika azonban pótolná a felhőképződéshez szükséges kondenzációs magokat.

A közreműködő egyetemek és kutatóintézetek egy olasz intézettel közösen készítették el az eszköz prototípusát, valamint egy kutatási alap keretében az ausztrál állam is beszáll a további vizsgálatokba, százötvenmillió ausztrál dollárral. Az előttünk álló években a mostani kísérletet egyre nagyobb területekre terjesztik, illetve további intézetek is csatlakoznak a projekthez.

(Fotó: Sydney Institute of Marine Science, Needpix)