A négyszeres amerikai memóriabajnokot, aki többek között azzal lett híres, hogy tízezerig megtanulta a pí számjegyeit, a Wired kérte fel, hogy ossza meg a titkait az olvasókkal. Az elhangzottakat kiegészítették Julia Shaw, az UCL pszichológusának észrevételeivel is, aki a tudományos hátterét igyekezett megmagyarázni annak, mi miért működik a gyakorlatban.

Társítsunk képeket az egyes emlékekhez

Dellis szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy az emlékeinkhez társítsunk olyan képeket, amelyek könnyen felidézhetőek. Ez néha egészen kézenfekvő, például ha az ókor világ hét csodáját szeretnénk megjegyezni, akkor a Kínai Nagy Fal minden bizonnyal egy fal lesz, ám Petra városának esetében Dellis szerint már célravezetőbb lehet, ha a gyerekkori házi kedvencünket társítjuk hozzá (feltéve, ha Petrának hívták).

Shaw szerint az ilyen mentális képek azért különösen hatékonyak, mert egyszerre több érzékszervre hatnak. Nem csak látjuk őket magunk előtt, de szinte érezzük vagy akár halljuk is őket, ez a komplexitás pedig segíti a visszaemlékezést. "A furcsa, durva vagy emocionális képek ragadósak" - magyarázza Shaw a jelenség pszichológiai hátterét, amire magyarázat is van: amikor a tudósok az agy működését tanulmányozták, észrevették, hogy az amigdala - vagyis az agynak az a része, amely az érzelmi reakciók feldolgozásáért és tárolásáért felelős - arra ösztönzi az agy többi részét, hogy tárolják el az emlékeket. Ennek tudható be, hogy az erősebb érzelmi reakciót kiváltó képek nagyobb valószínűséggel maradnak meg.

Helyezzük el a képeket

A következő fontos lépes, magyarázza Dellis, hogy az egyes emlékekhez társított képeket képzeletben elhelyezzük egy olyan helyen, ami a valóságban is létezik. Maradva a világ hét csodájánál, Dellis a falat a háza bejáratánál helyezi el, míg például a Megváltó Krisztus szobra a kanapéján heverészik. "Minél furcsább, annál jobb" - teszi hozzá, utalva a fent elhangzottakra.

Az emlékezésnek ezt a technikáját memóriapalotának (memory palace) nevezik, és Shaw szerint különösen hasznos akkor, ha bizonyos sorrendben kell emlékeznünk a dolgokra, legyen az akár egy jelszó, akár egy kártyapakliban szereplő lapok, akár a pí számai. A memóriapalota nagy előnye, hogy a már létező emlékeinkre építkezhetünk, ezekhez csatolhatjuk hozzá az új emlékeket, ennek érdekében pedig olyan helyet érdemes választani, amit jól ismerünk, vagyis sok emlékünk van róla.

Dellisnek a pí megjegyzéséhez ezt a helyet a szülővárosa, Miami nyújtja. Míg az ókor világ hét csodája könnyedén elférne egy képzeletbeli kertben, a tízezer számjegy megjegyzéséhez ennél már sokkal több helyre van szükség. A memóriabajnok a pí számjegyeit kétezer darab ötös csoportra osztotta fel, majd "szétszórta" őket a város tíz különböző részén.

Hogy miért működik ez a módszer, arra szintén létezik tudományos magyarázat, ugyanis az emlékezésbe olyan agyterületek is bekapcsolódnak, amelyek normál esetben nem. A kutatások igazolták, hogy amikor az emberek a memóriapalota technikával memorizáltak dolgokat, a parietális lebeny is fokozott aktivitást mutatott, ami alapvetően a navigációért felelős.

Koncentráljunk

Talán nem mondunk nagy titkot azzal, hogy tízezer számjegy megjegyzéséhez maximális figyelemre van szükség, ám Dellis szerint még a profi emlékezőbajnokoknak is szükségük van arra, hogy a koncentrációjukat apró trükkökkel növeljék. Itt valóban apró trükkökre kell gondolni, Dellis saját bevallása szerint például azt szokta mondogatni magának, hogy "ezt meg akarom jegyezni", ami segít neki abban, hogy ne kalandozzon el a figyelme, és teljesen a feladatra koncentráljon.

Bontsuk kisebb részegységekre az információkat

Ahogy fentebb már volt szó róla, ha nagyon sok dolgot kell egyszerre megjegyeznünk, például a pí értékét vagy egy kártyapakliban szereplő lapok sorrendjét, nagy segítség lehet, ha a végtelen hosszú sorozatokat kisebb egységekre bontjuk. Dellis szerint a szavak megjegyzése ebből a szempontból jóval egyszerűbb, hiszen azokat általában rögtön társítjuk valamilyen képpel a képzeletünkben. A számokkal, kártyákkal vagy nevekkel viszont már nehezebb a helyzet, így a profi memóriabajnokok olyan rendszereket dolgoznak ki, amelyekkel ezeket a dolgokat is képesek hozzákötni bizonyos képekhez.

Természetesen ezekre a képekre is igaz a fentebb már ismertetett szabály, vagyis hogy "minél furcsább, annál jobb". Dellis a Wirednek elárulta, hogy a pí tizedesvessző után következő öt számjegyét nála az Iron Man páncéljába bújt Sam Neill mutatja be, míg a második ötöst egy barátja, aki a Gladiátor című film császárának van beöltözve, és éppen lefelé fordítja a hüvelykujját.

Gyakoroljunk minden nap

Aki abban reménykedett, hogy a memóriapalota alkalmazásával elkerülhető a szorgos tanulás, azt sajnos ki kell, hogy ábrándítsuk. "A legtöbb emlék soha nem épül be a hosszú távú memóriánkba, ezért nagyon fontos, hogy ismétléssel mélyítsük el az információkat" - mondja Shaw, amit Dellis is megerősít. Elmondása szerint ő minden nap gyakorolja a megtanult dolgokat, ami mostanra már teljesen ösztönössé vált nála, a memóriapalota "fenntartása" ugyanis csak így, vagyis rengeteg munkával érhető el.

(Fotó: Getty Images)