Erményi György az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója - bár gyorsan hozzátette, hogy a képzésnek a hatodik évében jár. Ennek oka nem a rettegett római jog, hanem a holland Erasmus-év és a tanulmányi, szakmai versenyek: György csapattársaival a világ legrégebbi és legnagyobb perbeszédversenyén, a Jessupon ért el szép helyezést, de a két évvel ezelőtti OTDK-n is első lett. Ehhez pedig a lelkesedés és a tudás mellett sok időre volt szüksége, túlterhelni viszont nem szerette volna magát, merthogy az első OTDK-pályázatával összesen háromnegyed évet foglalkozott.

Ez részben annak az eredménye, hogy a hallgatót azok a területek érdeklik, amelyekre a jelenlegi szabályozás nem ad, vagy nem megfelelő válaszokat ad - az olyan kiberműveletek, mint a választások digitális befolyásolása és a kiberkémkedés, vagy például a tengerszint emelkedése, ami az ENSZ tengerjogi egyezményének megszületése óta sokkal közvetlenebb problémaforrássá vált. Az ilyen témákat György tapasztalatai alapján nem érdemes úgy feltárni, hogy az ember először hosszasan kutat, aztán feltűri az ingujját és leül a billentyűzet elé. Szerinte sokkal hasznosabb, ha egy kezdő, majd persze folyamatosan változó tartalomjegyzék mentén haladva párhuzamosan tájékozódik és ír a kutatást végző. Korábban előfordult vele, hogy hosszas kutatómunka után nekiesett volna az írásnak, de alig igazodott el a saját jegyzetei között, és a forrásanyagok egy része is elérhetetlenné vált időközben. A prezentációval pedig addig nem is foglalkozik, amíg a dolgozattal el nem készült, hiszen az teljesen más műfaj.

"Valójában nem a dolgozatot, hanem a témát kell ilyenkor bemutatni"

- fogalmazott.

Cziráki Kamilla elsőéves geofizikus hallgató az ELTE Természettudományi Karának mesterképzésén, és már gimnazistaként is szeretett versenyezni, "minden földrajzversenyen elindult, amin csak lehetett". Egy ösztöndíj miatt kezdett el a Hold gravitációs terével foglalkozni, és mivel élvezte az ismerkedést a terület kulcskérdéseivel és irodalmával, a témavezetőjével úgy döntöttek, hogy érdemes lehet kutatnia is; így született meg a 2023-ban OTDK-nyertes munkája, "A Hold gravitációs terének ellipszoidi közelítése: a legjobban illeszkedő ellipszoid paramétereinek geofizikai megbecslése". Idén már a Föld sajátos, geoid alakjának és a tengerszint ehhez viszonyított meghatározásának kérdésével fog foglalkozni. A több ösztöndíjat is elnyerő hallgató szerint önmagában az, hogy az egyetemen négy-hatfős évfolyamokon, ennek megfelelően kötöttebb órarenddel tanulnak, lehetővé teszi, hogy jobban megismerjék egymást az oktatóikkal, így az, hogy milyen témákkal érdemes foglalkozniuk, gyorsan ki tud derülni. "Az ötlet nálad van, a tapasztalat a témavezetődnél" - mondta. "Az első visszajelzések után jöhet az irodalmazás, a cikkek, hogy lásd, hol tart a tudomány".

Kamilla idén nem azért indul, hogy újra nyerjen, vagy helyezést érjen el, hanem azért, hogy megismerje a független bírálók véleményét a munkájáról. Györgyhöz hasonlóan ő is abban hisz, hogy először a dolgozatnak kell jól sikerülnie, a prezentációval elég akkor foglalkozni, amikor előző este már leadta a pályamunkát. Sőt, kiemelte, hogy az utóbbinak is "ki kell néznie valahogy". "A szépérzék itt is fontos, a Calibri tizenkettő balra zárt nem elég" - tette hozzá.

Az elmúlt két-három év MI-előretörései után sokakban felmerülhet, hogy vajon fordul-e chatbotokhoz a kutatás, az írás, de akár a formázás, ellenőrzés hosszú napjai, hetei alatt. Kamilla azt mondja, hogy mivel a témájával a GPT-3.5 megjelenése előtt kezdett foglalkozni, az, amit rá merne bízni a szoftverekre, például a forráskutatás vagy -összefoglalás, addigra már megtörtént. György ezzel szemben igénybe vesz AI-megoldásokat, de ő is a kellő óvatossággal. Szerinte ezek a technológiák segíthetnek a kutatás első lépéseiben, a vázlat koherens szöveggé alakításában vagy stilisztikai kérdésekben, de, amint azt világszerte több jogász is a saját bőrén tanulta meg, konkrét adatokat, precedenseket kérni ezektől a szoftverektől nem szerencsés.

Majdnem minden a témán múlik

Erményi György szerint ha valaki TDK-induláson töri a fejét, a legfontosabb, hogy találjon egy kérdést, ami őszintén érdekli, mert különben nagyon nehéz lesz azzal foglalkoznia hónapokon át. A "Tankok a 21. században – A belügyekbe való beavatkozás tilalma a kibertérben" és a "Navigálás a szürkezónában – A kiberhírszerzés elméletben és gyakorlatban" is így születtek meg. "Kellemeset a hasznossal" - mondta György, aki amúgy is ezekről a témákról olvasott volna. Az ELTE ÁJK hallgatója az idei OTDK-n történő részvétellel a Pro Scientia Aranyéremre is pályázhat. A részvételt mégsem csak azért tartja fontosnak, mert akadémiai pályára készülne, hanem mert a leendő munkahelyén szerinte tudni fogják, hogy egy ilyen projekthez kutatni, rendszerezni, írni és prezentálni is tudni kell, ami hatalmas érték a vállalati szférában és a tudományos világban egyaránt. Ezzel tökéletesen egyetért Cziráki Kamilla is: ő ugyan akadémiai pályával tervez, de náluk már az intézményi TDK-fordulóban ott ülnek nem csak a tudomány, hanem az ipar és a versenyszféra képviselői is, akik nem csak a dolgozatok tartalmát értékelik, hanem azt a rengeteg munkát is, ami azok mögött áll.

Az idei OTDK-ról további hírek és információk a rendezvény weboldalán és Facebook oldalán találhatóak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az OTDK digitális kommunikációjának támogatója.

(Fotó: OTDT, Erményi György, Cziráki Kamilla)

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az OTDT.