Hogyan menthető meg a Nap, egy felrobbanó szupernóvától? Több megoldást is mutatunk!

2020 / 01 / 06 / Justin Viktor
Hogyan menthető meg a Nap, egy felrobbanó szupernóvától? Több megoldást is mutatunk!
Ugye tudjátok, hogy hová ül, a 400 kilós gorilla? Hát ahová akar. Nos, így van ez a szupernóvákkal is, és ha ilyen vendég várható, akkor gyorsan menni kell.  Azt már maga Archimedes kijelentette (helyesen), hogy ha kap egy szilárd pontot, akkor az egész világot kimozdítja a sarkából. De egyfelől: ok boomer, másfelől senki sem adott neki ilyet, harmadrészt azóta eltelt egy csomó év is, így ne csodálkozzunk, hogy a Kurzgesagt YouTube-csatorna üzemeltetői ennél többet akarnak.

El innen!

De hogyan lehetne messzebb vinni az egész naprendszernek nevezett utazó cirkuszt, egy utolsó hidrogénatomjait pergető vörös óriástól? Ez nem nehéz, csak űrhajóvá kell upgradelni a Napot, a baráti körét pedig majd hozza magával - állítják a Kurzgesagt youtuberei, akik az egész Naprendszert megmozgatnák - ezzel utoljára Psy, az LMFAO és Fonsi próbálkoztak, és vajon hol vannak ők ma? (Hát nem ott, ahonnan elindultak.)

A Kurzgesagtnál kicsit túlgondolhatták a Betelguséról mostanában megjelent híreket, mert videójukban, felteszik a provokatív kérdést: ha a Naprendszer a galaxis egy veszélyes része felé haladna, például egyenesen egy jövőbeli szupernóva útjába, meg tudnánk-e változtatni azt az utat, amelyet a Nap, a bolygók és más csatolt részek járnak be a Tejút körül, hogy elkerüljük a randit?

Csillagosok, rakéták

A saját válaszuk igen, a kérdésre, mindaddig, amíg egy elegendő mértékben fejlett civilizációval számol a modell. A csillag mozgatásához ugyanis kell egy csillagmotor (azt hiszem nem erről van szó), a bolygók és a többi ez-az, a gravitációnak köszönhetően majd követik.

A megoldás két fő csillagmotor típusra  összpontosít. Az elsőt feltalálója, Leonid Shkadov fizikus után Shkadov rakétának (már szeretjük) hívják, ennek kialakítása és a mögötte álló fizika rendkívül egyszerű. A fotonok, a fény részecskéi, lendülettel bírnak, így képesek a dolgokat tolni (bár ez csak apró tolóerő.)

Tányérosrakéta naputazóknak

Ez a meghajtás működtette a Planetary Society tavalyi sikeres LightSail 2 űrhajóját és ezt lehetne felhasználni az egész Naprendszer mozgatásához is. Szüksége lenne persze egy hatalmas parabolikus tükörre, amely könnyű és tartós anyagból készül. Ez visszatükrözhetné a Nap fényének egy részét, ezáltal - csak a fotonokat felhasználva - nettó hajtóerőt hozna létre. De nem túl nagy hajtóerő lenne ez. Annyi idő alatt, míg a Nap tesz egy teljes kört a Tejút körüli pályáján (230 millió év), a Naprendszert összesen 100 fényévvel lehetne vele elmozdítani. 

Münchausen overdrájv

Gyorsabb és rugalmasabb megközelítés az aktív csillagmotor. A Kurzgesagt csapata nem gurít fake news-al, így felkértek egy valódi fizikust, hogy tervezze meg nekik a dolgot. Matthew Caplan, az Illinois State University professzora a tenyerükbe csapott majd miután feljött a garázsból, közzé is tette a témáról szóló cikkét az Acta Astronautica folyóiratban.

A Caplan-rakéta (egyre jobb) úgy működik, hogy erős mágneses terek segítségével a Napból veszi ki a héliumot és a hidrogént (Ehhez hasonló kísérletek mintha már folytak volna hazánkban is, az internet-korszakának hajnalán.) Az ojjektumban A rakétában a hélium fuzionál, a zoxigén az oxigén kiürül, és a hidrogén plazma gyorsulva kilövell a Nap felé, átadva a rakéta lendületét a csillagnak.

A motor működéséhez további “Nap-anyag” szükséges, melyet a csillag felszínéről kell felemelni, ezért olyan megastruktúrára is szükség van hozzá, mint például egy Dyson gömb, hogy felmelegítse a Nap felszínét a rakéta előtt. De aki Caplan-rakétákat épít. annak egy Dyson gömb retro tetris. 

A Caplan-rakéta 1 nanométeres másodpercenkénti gyorsulást képes létrehozni, ami körülbelül 10 milliárdszor gyengébb erőt jelent a Föld gravitációjánál. Ám már a teknős és a mezei nyúl történetéből is megtanulhattuk, hogy az állandóság elnyeri méltó jutalmát. Ez a gyorsulás mindössze egymillió év alatt 30 fényévvel odébb pöckölheti központi csillagunkat és udvartartását. Ennyi pedig éppen elég egy szupernóva elkerüléséhez. Csíny letudva.

(Forrás: IFLScience Képek: Youtube)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.