Kevés olyan európai ország van, ahol arányaiban olyan alacsony az egyetemi hallgatók száma, mint Magyarországon. Ahogyan arról a Telex tavaly ilyenkor beszámolt, nagyjából a magyarok három százaléka jár egyetemre - ez a törököknél közel tíz, a görögöknél nyolc százalék, amit persze a társadalom korfája is befolyásol. A tendencia ugyanakkor elgondolkodtató: itthon 2013-ban még 338 ezren, 2021-ben már csak 288 ezren tanultak a felsőoktatásban. Ezzel szemben az RTL arról írt, hogy a hazai diákok hét százaléka külföldön tanul:

tizenhatezren választottak az országon kívül egyetemet.

Hogy a közel kétezer állami, és hétszáz magánegyetem közül melyik a megfelelő a gyerekünknek és a pénztárcánknak, segítség nélkül gyakorlatilag megválaszolhatatlan kérdés. Ezért Kelenhegyi Andorhoz, a Milestone Intézet oktatási igazgatójához fordultunk.

A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben körülbelül ezerháromszáz diák végzett, azzal a céllal, hogy a világ százötven legjobb egyeteméből legalább kettőtől kapjon olyan ajánlatot, amit el is tud fogadni. Ez azt jelenti, hogy nem csak vonzó számára az intézmény és a szak, de megfizethető is, sőt, bizonyos esetekben különleges igényeknek, például a teljes akadálymentességnek is megfelel. A Milestone által figyelembe vett QS, azaz Quacquarelli Symonds lista első tíz helyezettjét mindenki ismeri, itt a Cambridge-ek, Harvardok, Oxfordok versenyeznek egymással. Ám Kelenhegyi Andor felhívta rá a figyelmet, hogy az intézményi rangsor sem minden, hiszen például míg az ELTE épp az ötszázadik hely környékén van, addig az egyetem természettudományi karának a matematika képzése lényegesen előrébb foglal helyet. Emellett már az első ötven-hetven egyetem listájában is találni olyanokat, amelyek magas színvonalon működnek, de nem annyira ismertek, mint a sztáregyetemek: például a francia Sciences Po, a belga KU Leuven vagy a német LMU.

Vagyis nem csak egyetemet, hanem szakot is kell tudni választani. Sőt, országot is.

Utóbbi esetében jellemző, hogy nagyobb trendek alakítják a szülők és a fiatalok preferenciáit: ilyen volt a Brexit, de ilyen lehet az a holland terv is, hogy radikálisan csökkentik az angol nyelvű képzések számát. Vagy az a német folyamat, hogy már nem ragaszkodnak foggal-körömmel a kizárólag német nyelvű alapképzésekhez. Ami Kelenhegyi szerint biztos, hogy az egyetemi képzések és a nemzetközi egyetemi képzések iránt kereslet csak nőni fog.

Hús vagy leves

Amikor a külföldi tanulmányok költségeit számolgatják a családok, nem kizárólag a tandíjat érdemes figyelembe venniük, bár ott is óriási a szórás: a Stanfordon ez évente hatvan-hetvenezer dollár, míg az említett müncheni Ludwig-Maximilians-Universität, ami ötvennegyedik a QS-rangsorban, mint minden német állami egyetem, tandíjmentesen működik. A holland egyetemek ezzel szemben évi kétezerötszáz-kétezernyolcszáz eurót kérnek, a kiválóak és a kevésbé kiválóak is. Vagyis az olcsóbb iskolák nem biztos, hogy gyengébbek, a legdrágábbak nem feltétlenül a legjobbak, különösen, ha a hullámzó minőségű és csillagászati árú magánegyetemeket is nézzük.

És akkor ez csak a tandíj. Vannak-e elfogadható árú kollégiumi szobák? Lehet-e olcsón ingázni, akár a szomszéd országból, mint Groningen esetében, és spórolni a lakhatáson? Ha már kevés és nem olcsó az albérlet, akkor legalább van-e sok elérhető diákállás, mint Berlinben? Ezek mind olyan kérdések, amiket egyesével kell megvizsgálni, hogy a család felelős döntést hozhasson. Abban viszont biztosak a Milestone-nál, hogy az oktatás a lehető legjobb befektetés - egy jó egyetem már a karrier elején két-háromszoros szorzót adhat a fizetésnek, és ez az évek során csak nő. "Akár egy oxfordi képzés is megtérülhet négy-öt év alatt" - fogalmazott az oktatási igazgató.

Amire szintén érdemes figyelni, hogy a jó választáshoz idő kell. Akad diák, aki tizenkettedikesként már pontosan tudja, hogy mit és hol tanulna, de ők a kivételek. Sokaknál okosabb kilencediktől elkezdeni figyelni, hogy mi az, ami igazán érdekli őket - ami ugyan változhat az évek során, de sokkal könnyebben lesz egy jól megválasztott, örömmel tanult szakból karrier, mint egy szülői kényszerből, vagy a magas fizetés miatt választott, de egyébként gyűlölt jogi, közgazdászi vagy programozói képzésből. "A morálfilozófusok most önvezető autókkal foglalkoznak, a könyvtárosok mesterséges intelligenciával. Ezt előre megjósolni lehetetlen lett volna. De aki olyan szakot választott, amit szeret, az meg fogja találni a megélhetését, a karrierjét" - mondta el Kelenhegyi Andor.

Mikor válasszunk egyetemet?

Elég a középiskola utolsó két évében az egyetemen gondolkodni vagy már a középiskolaválasztás előtt jó kinézni, merre menjen tovább a gyerek? Nincs bevált recept, mindenkinek más lesz a tuti, ehhez viszont nem árt, ha ismeritek a lehetőségeket. Menjetek végig a különböző opciókon a pályaválasztás kapcsán: a hol és mit tanuljon a gyerek? kérdésen túl, derítsétek ki, milyen szakma illik hozzá! Nézzetek utána, milyen új skillekre lehet szüksége; hogy tudod támogatni a nyelvtanulását; vagy elengedheted-e a gyereket külföldre középiskolában?

A pályaválasztás kérdéskörén túl, a digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Magyar Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő.

(Fotó: Getty Images)