Az osztrák Graz városától egy órányi autóútra lévő 3000 négyzetméteres lakóterületen és 20 hektárnyi termőföldön ma mintegy 40 felnőtt és 20 gyermek él, akik azért költöztek ide, hogy a fenntarthatóbb életmódot kipróbálják. Cambium Leben in Gemeinschaft (magyarul Cambium közösségi élet) az Európai Unió Houseful elnevezésű projekt segítségével valósult meg, amely innovatív megoldásokat alkalmaz a különféle építőanyagok, a hulladék, a víz és az energia hatékony kezelésére.

A faluban - amelynek története 2017-ben kezdődött - biogazdaságot, egy nagy közös konyhát, gyakorló- és irodahelyiséget, különféle műhelyeket és üzleteket működtetnek. A központ szerepét a közösség által létrehozott rendezvényközpont tölti be, ahol oktatás, közösségi és egyéb kulturális programok valósulnak meg. A helység egyik különleges és egyedi létesítménye az úgynevezett "biokemence", ami gyakorlatilag a közösségi ácsmunka hulladékából készült fakomposzt halom. A komposzt erjedési folyamata hőt termel, és a hulladékkupac alatt lévő csőrendszernek köszönhetően ezt képesek a víz felmelegítésére használni a faluban. Miután a kemence felmelegítette, a vizet a közeli üvegházba vezetik, ahol egy kanyargós csőrendszeren keresztül egy természetes falba jut. A szalmából, szénből, homokból és agyagból készült építmény összetétele miatt képes tárolni a hőt, a vízgőzt és a szén-dioxidot is, amelyet megkötve megakadályozza annak légkörbe jutását.

Az üvegház kulcsszerepet játszik a közösség hulladékának és erőforrásainak körfolyamatában. Belül egy úgynevezett "zöld fal" található, amelyben több különböző növényfaj végez értékes munkát, ugyanis

plusz energia bevonása nélkül megszűrik és megtisztítják az úgynevezett szürke vizet, amely a WC-kből, a mosógépekből és a zuhanyzókból érkezik, így az a természetes szűrés után újra felhasználhatóvá válik.

A zöldfal által megtisztított vizet a közösség ezer négyzetméteres zöldségeskertjének öntözésére lehet újra felhasználni, amelyben 70 különböző növényt termesztenek, a paradicsomtól kezdve a salátán, a babon és a borsón át a sütőtökig. Tavaly közel három tonna zöldséget takarítottak be, ami az itt élő 60 ember nyolc havi élelmezéséhez elég. A zöldségeskertet az Ausztriában egyedülálló, közösségi biogázüzem által termelt természetes folyékony trágyával locsolják, és ezzel gyakorlatilag bezárul a kör: miután a zöldségeket az emberek megették, azok visszakerülnek az üzemből származó trágya, a komposztból származó tápanyagok és a visszanyert víz újrahasznosított, fenntartható körébe.

Ausztriáig sem kell elmennünk, ha ökofalut szeretnénk látni működés közben, ugyanis Magyarországon is akad néhány hasonló, fenntartható életet élő, környezettudatos közösség. Ilyen például Gyűrűfű ökofalu Pécs közelében. Itt az áramtermelést több házon napelem biztosítja, nincs központi vízszolgáltatás sem, a lakók saját kutakból nyerik az ivóvizüket. A döngölt falú, illetve vályogtéglából épült házakat úgy tájolták, hogy minél több napsütés jusson be télen, és szinte mindenhol van télikert, amely csökkenti a fűtési költségeket. Csatornázás nincs, a szennyvíz tisztítása gyökérteres módszerrel történik, vagyis úgy, hogy a szennyvíz egy nádgyökérrel átszőtt földtömegen folyik át vízszintes irányban, a talajvíztől elszigetelő réteg felett. A növények, a talaj és az abban élő mikroorganizmusok együttműködése idézi elő a szennyvíz tisztítását, ami legnagyobb részarányban az oldott szerves anyagok lebontásából adódik. A gyűrűfűi házak többségében komposzt toalett található, amelyekben a kellemetlen szagok keletkezését cellulózban gazdag növényi anyagokból készült alom hozzáadásával, valamint ventillációval küszöbölik ki.

(Borítókép: Cambium · Leben in Gemeinschaft)