A ciklonokra történő felkészülés rendkívüli káosszal jár, a szakembereknek ráadásul valahogy meg is kell különböztetniük egymástól a viharokat. Ebben segít nekik egy évtizedek óta használt névrendszer. Az 1950-es évek előtt az atlanti hurrikánokat nemes egyszerűséggel a keletkezésük évével és egy adott sorszámmal azonosították.

A rendszer azonban korántsem volt tökéletes, különösen amikor a meteorológusok és a média egyszerre tudósított különböző viharokról. Ezért 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt egy új metódus, amelyben fogták a fonetikusan elrendezett női nevek listáját, ezáltal egyértelművé vált számukra, hogy éppen melyik hurrikán következik. A férfi neveket valamivel később, 1978-ban vették felsorolásba, majd 1979-ben megszületett a hivatalos adatbázis. A lista évekre bontott, és minden egyes évnél huszonegy (ábécé sorrendbe rendezett) név szerepel, a Z betű kivételével. Amennyiben a ciklonok száma az adott évben meghaladja a huszonegyet, a görög ábécé betűivel jelölik a viharokat. A katalógus hat hurrikánszezonra elegendő nevet tartalmaz, az évek lejárta után pedig a kör kezdődik elölről. Érdekesség, hogy

ha a hurrikánok kiugró számú halálesettel járnak, vagy a környezet számára a megszokottnál pusztítóbbak, akkor ezeket a neveket visszavonhatják.

Ilyen esetekben a Meteorológiai Világszervezet új nevet keres a természeti jelenségnek. Ahogy azt tették az elmúlt években Andrew, Katrina, Ike és Sandy esetében. A 2017-es történelmi hurrikánszakasz után a Meteorológiai Világszervezet 2023-ig visszavonta a Harvey, Irma, Maria és Nate neveket. Bár a szervezet nem fogad hurrikán-névjavaslatokat, listájuk bárki számára hozzáférhető.

A klímaváltozás miatt veszélyesebbek a hurrikánok

Legalábbis kutatók erről írnak egy 2018-as kutatásban, ami szerint a hurrikánok az elmúlt években több csapadékot szállítanak, valószínűleg az éghajlatváltozás miatt. Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa és csapata tizenöt, az elmúlt évtizedben keletkezett, atlanti-óceáni trópusi ciklont vizsgált-írja a Live Science. A kutatók szimulációk segítségével felmérték, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve milyen kilátásokra készülhetünk a jövőben, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik. Adataik alapján bizonyos ciklonok

tíz százalékkal több csapadékot szállítottak a globális felmelegedés következtében, a hasonló hurrikánok pedig a jövőben akár harminc százalékkal több esőt zúdíthatnak a partokra.

Szimulációik során a szakértők számításba vették az üvegházhatású gázok koncentrációját, a páratartalom, illetve az óceán és a levegő hőmérsékletváltozását. Ha a Katrina, az Irma és a Maria már az iparosodás előtt kialakul, abban az időben kevesebb hurrikánt produkált volna mint napjainkban. A trópusi ciklonok szélerőssége egyelőre stabil maradt, de idővel ez is fokozódhat. A kutatók számára mostanra világossá vált, hogy a felmelegedő óceán kedvez a hurrikánoknak.

„Már most látjuk, hogy az antropogén faktorok befolyásolják a trópusi ciklonok csapadékát”-mondja Christina Patricola, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium klímakutatója, a tanulmány szerzője.

Hozzátette: szimulációik alapján a jövőben ennél már csak rosszabbra számíthatunk. Mivel a hurrikánok egyre szelesebbé és csapadékosabbá válnak, a városok pedig folyamatosan terjeszkednek, a trópusi ciklonok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az érintett területek lakóira.

(Fotó: Pixabay)