A Budapesttől fél órányira található Martonvásár apró település, ami leginkább a Brunszvik-kastélyról és a Beethoven Emlékmúzeumról lehet ismerős sokak számára, de hamarosan a helyzet megváltozhat: egy, a kisváros határában épülő, kevésbé cizellált, de annál jelentőségteljesebb épület vonhatja magára a világ figyelmét, ahol kelet-közép-európa egyik legfontosabb műholdprogramja valósul majd meg. Míg a kastély a szépemlékű múltnak állít emléket, addig a Remtech elnevezésű központ már teljes egészében a jövőt képviseli.

Innen kerülnek ki azok a saját fejlesztésű műholdak, amelyek az ország, és nemzetközi partnerek, akár a NATO, az Európai Unió vagy az Európai Űrügynökség földmegfigyelési és kommunikációs céljait segítik majd.

A Remtech központ még az építési fázisban tart, de a tartószerkezet már a helyén áll, és a hét elején a 4iG megtartotta a bokrétaünnepséget is, amelyen hagyományosan az építők és építtetők az épület tartószerkezetének elkészültét ünneplik meg.

A HUSAT program lelke: a műholdak

A 4iG Csoportnak 2024-ben alakult meg az űr- és védelmi ipari üzleti tevékenységeket egy tető alá hozó leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt., melynek fókuszában az űripar és műholdfejlesztés mellett a dróngyártás és drónvédelem, a védelmi digitalizáció, valamint a földmegfigyelési adatok feldolgozása áll, és amelyhez olyan cégek tartoznak, mint a Rotors & Cams Zrt., a RAC Antidrone Zrt., a Hungaro DigiTel Kft., a Spacecom Ltd., a CarpathiaSat Zrt., valamint a Remred Zrt. Ez utóbbi cég igazgatósági elnöke, Dr. Sárhegyi István, aki egyúttal a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. vezérigazgatója is, a 2022-es Brain Bar fesztiválon jelentette be a Remred Space Technologies terveit, miszerint hatalmas űrtechnológiai központot hoznak létre Martonvásáron a hazai műholdgyártás elősegítésére, hiszen, Sárhegyi szavaival, “a XXI. századot az űrben fogják írni", műholdak nélkül pedig egyébként is elképzelhetetlen lenne a mai életmód és a civilizáció fenntartása.

A műholdak alkotják azt a láthatatlan, de nélkülözhetetlen infrastruktúrát, aminek hiányában lehetetlenné válna a mindennapok megszervezése,

a fejünk felett keringő űreszközök révén tudunk hatékonyan, nagy távolságokban kommunikálni, navigálni, a Földről megbízható térképeket készíteni, a műholdaknak köszönhetően jut el az internet a világ legeldugottabb pontjaira is, és a műholdas felvételek segítik a precíziós mezőgazdaságot, a katasztrófavédelem munkáját, a tudósokat a kutatásaikban, vagy éppen a katonai információgyűjtést. A műhold tehát mára alapvető szükségletté vált, Magyarország szerepét ezen a téren pedig nagyban erősítheti egy saját gyártóüzem működtetése, ahol az űreszközökkel kapcsolatos munkákat a teljes fejlesztési cikluson át tudják végezni. Egy, a Remtechnél jóval kisebb űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor már 2018-ban megnyílt az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban, ahol szintén helyet kapott egy tisztatér, valamint egy nagy teljesítményű rázópad és egy, az űrbeli körülmények szimulálására szolgáló termovákuumkamra és klímaszekrény, de ez a labor még jelentősen kisebb kapacitással rendelkezett, mint a jövőbeli martonvásári űrgyár.

A Remtech központban már nem csak mikroműholdakat, hanem nagyobb méretű, maximum 400 kilogrammos űreszközöket is készítenek majd, amelyek alacsony Föld körüli pályán keringve végeznek földmegfigyelési feladatokat. A műholdak egy ambíciózus űrprogram, a HUSAT részét képezik majd.

A 4iG által életre hívott projekt nem csak Magyarország, hanem egész Kelet-Közép-Európa legnagyobb, magánkezdeményezésben és magánfinanszírozásban megvalósuló műholdprogramja,

és célja, hogy egy teljes műhold-konstellációt bocsájtsanak fel és üzemeltessenek néhány éven belül.

A HUSAT központi elemét képezi egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), és nyolc alacsony Föld körüli pályán keringő (HULEO) műhold - előbbit nem Martonvásárban gyártják majd, hanem egy nemzetközi partner szállítja a 4iG-nak, a HULEO műholdaknak viszont a fejlesztése, gyártása és tesztelése is a Remtech központban zajlik majd. A geostacionárius pályán keringő űreszközök jóval távolabb helyezkednek el a Földtől, mint az alacsony Föld körüli pálya utasai, körülbelül 36 ezer kilométer magasságban haladnak, és keringési idejük nagyjából megegyezik a Föld keringési idejével. A GEO pálya jellemzője, hogy az itt lévő űreszközök a Föld bármely pontjáról nézve mindig azonos helyen lévőnek, mozdulatlannak látszanak, emiatt ez a pálya főként a meteorológiai és a műsorszórásban részt vevő, illetve távközlési műholdak számára nyújt ideális pozíciót. A HUSAT program keretében működtetett HUGEO eszköz telekommunikációs célokat szolgál, és a kapacitását üzleti vállalkozások, a magyar állami szereplők és a műholdas képességekkel nem rendelkező államok számára teszik elérhetővé, akik ezáltal növelhetik területi lefedettségüket, vagy redundáns backup képességeiket.

Az alacsony Föld körüli pályán lévő HULEO műholdak ezzel szemben földmegfigyelési feladatokra lesznek alkalmasak, és a gyűjtött adatokat a katasztrófavédelem, a vízügy, az agrárium, az erdészet, a környezet- és természetvédelem, a klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok és az urbanisztika területén tudják majd hasznosítani. A HUGEO flottját összesen nyolc műhold építi fel: két HUSAR és hat HUEOP eszköz, vagyis két darab VHR (Very High Resolution, azaz Nagyon Nagy Felbontású) radarfelvételeket készítő, szintetikus apertúrájú radar (SAR) műhold (HUSAR) és hat VHR elektrooptikai műhold (HUEOP). A szintetikus apertúrájú radarral felszerelt műholdak különlegessége, hogy éjjel-nappal képesek a jó minőségű felvételek készítésére, függetlenül az időjárási körülményektől, mivel adataikat nem optikai úton, hanem kibocsátott energiaimpulzusok révén gyűjtik be. Az impulzusokat a Föld felszíni képződményei visszatükrözik, így alakul ki a radarkép, amelyet akár felhőkön vagy füstön keresztül is képes előállítani a műhold.

A HUEOP műholdak ezzel szemben elektrooptikai szenzorokkal működnek, vagyis “hagyományos”, optikai módszerekkel térképezik fel a környezetet. A HULEO flotta alacsonyabban repül, mint a geostacionárius pályán lévő műhold: a LEO pálya a Földtől maximum 2000 kilométerre terjed ki, de a LEO műholdak ennél általában kisebb magasságban keringenek. A flotta adatait helyben dolgozzák fel, vagyis ez a feladat is a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. hatáskörébe esik majd. Az adatelemzés során, ami a 4iG Space and Defense Technologies csapatának a földrajzi adatokért felelős igazgatója (Chief Geodata Officer), Dr. Sik András vezetésével zajlik, mesterséges intelligencia rendszerekre is támaszkodnak, hogy a nyers adatokat hatékonyabban tudják használható képekké alakítani. A HUEOP és HUSAR műholdak által összegyűjtött adatok feldolgozása és felhasználása civil és védelmi célokat szolgál a cég elmondása szerint.

“A geopolitikai helyzet rávilágított a védelmi felhasználás jelentőségére, ezzel párhuzamosan a piaci felhasználási lehetőségek is felértékelődtek, ezért földmegfigyelési adatszolgáltatóként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. is nagy hangsúlyt fektet majd a kettős felhasználásra és értékesítésre”

- jelentette be a 4iG. A vállalat stratégiája ezen a területeken egy első kézből származó piaci adatszolgáltatás létrehozása, amelynek igénybe vevője bárki lehet, aki jogszerűen kiszolgálható, beleértve például magáncégeket, az Európai Uniót, a NATO-t, az Európai Űrügynökség földmegfigyelési programjait, Magyarországot, illetve űrképességgel nem rendelkező más államokat is világszerte. Polgári felhasználásra a földmegfigyelési adatok a katasztrófavédelem, a vízügy, az agrárium, az erdészet, a környezet- és természetvédelem, a klímaváltozás és az urbanisztika területén egyaránt hasznosíthatók, így támogatva változatos lakossági és üzleti alkalmazások kialakítását.

Magyarország első űrtechnológiai gyártóközpontja - a Remtech Űrközpont

A HUSAT programnak tehát központi elemét alkotják a saját fejlesztésű, gyártású és működtetésű műholdak, amelyeket a Martonvásárban épülő létesítményben készítenek fel a leendő missziójukra. Az űrközpont 4000 négyzetméternyi alapterületű lesz elkészülte után - ez nagyjából akkora területet jelent, mint a budapesti Szent István-bazilika -, és ebből mintegy 1500 négyzetmétert tesz ki az a speciális laboratórium, ahol a legnagyobb tisztasági feltételek között szerelhetik és tesztelhetik majd az űrbe készülő műholdakat. Ez a tisztatér kulcsfontosságú szerepet játszik az űreszközök fejlesztésében, a műholdaknak ugyanis a szennyeződésektől teljesen mentes környezetben kell készülniük ahhoz, hogy megfeleljenek a hivatalos előírásoknak, erre pedig csak a pormentes légterű, antisztatikus padlóval ellátott tisztaterek adnak lehetőséget, aminek a Remtech-ben az ISO-8-as és az ISO-5-ös minősítéssel ellátott típusát hozzák létre.

A központban a műholdak összeszerelésén túl a helyben végzett tesztelésekre is lesz lehetőség, hiszen az üzemben azok a berendezések is megtalálhatóak lesznek, amelyek segítségével az űreszközök ellenállóképességét vizsgálják majd. A mérések során rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez való rendszereket alkalmaznak, vagyis teljes körűen tudják felmérni a műholdak mechanikai és működési jellemzőit, mielőtt azok küldetésre indulnának. A 4iG tervei szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műhold-technológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz - a Remtech egy valódi innovációs központ szerepét tölti be, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez.

"Kiemelt értéknek tartjuk az új technológiák iránti elkötelezettséget, az inspirációt és bátorságot, az egymásba vetett bizalmat, és a csapatmunkát."

- mondta el Sárhegyi István a Remtech bokrétaünnepségén.

Az űrtechnológiai gyártóközpont építése még nem ért a végére, de 2026-ra már készen áll a műholdak gyártására. A HUSAT program első két műholdját (egy HUGEO és egy HULEO műholdat) 2028 végéig felbocsátják, majd utánuk következik a többi műhold is, a teljes flotta 2032-re állhat pályára. A műholdak irányítását és kezelését két földi állomásról végzi a 4iG-hoz tartozó Hungaro DigiTel vállalat, amelyekhez a központi antennarendszereket (nyolc darab, 9-11,5 méter átmérőjű parabolaantennát) a német CPI Vertex Antennentechnik GmbH szállítja a 4iG számára, valamint az Azercosmos is segíti a csapatot a műholdüzemeltetési-képességek fejlesztésében.

Missziós jelvény - az örökérvényű szimbólum

Az űrprogramok célját szimbolikus formában ábrázoló missziós jelvények nagy múltra tekintenek vissza: az első űrjelvényt 1963-ban viselte Valentyina Tyereskova, a NASA-nál pedig nem sokkal később, 1965-ben jelentek meg az űrhajósok által hordott jelvények.

Az emblémák nagy jelentőséggel bírnak, vizuálisan megjelenítik az adott program, illetve a programért felelős szervezet identitását és értékeit,

és egyszerűen, de lényegretörően foglalják egybe a misszió esszenciáját. A missziós jelvény a HUSAT programban is nagy szerepet kap, hiszen az embléma a küldetés lényegének közvetítése mellett az összetartozás érzését is erősíti a résztvevők között. A jelvények megtervezésére a 4iG pályázatot írt ki, aminek keretében két kategóriában is bemutathatták ötleteiket a jelentkezők: egyrészt magyarországi egyetemek aktív hallgatói, a másik kategóriában pedig grafikusok, dizájnerek, ipari formatervezők és hasonló kreatív szakemberek adhatták be terveiket. A HUSAT küldetés jelvényével szembeni elvárás volt, hogy megjelenjen rajta a HUSAT név, a program magyar vonatkozása, valamint jól használható legyen digitális platformokon, illetve különböző fizikai hordozókon is, mint például hímzett jelvényként, matricaként vagy ajándéktárgyakon. A beérkezett pályaműveket egy öttagú szakmai zsűri értékelte, amelynek tagjai Alföldi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja, Felsmann Tamás, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, dr. Sárhegyi István, az 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója, Elkán Péter, a 4iG Nyrt. csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, valamint Abay Bálint, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. stratégia menedzsere voltak.

A pályázat fődíjasai kategóriánként bruttó 1-1 millió forintos díjazásban részesültek, a zsűri ezenkívül további különdíjakat is odaítélt a kiemelkedő alkotások készítőinek. Az ünnepélyes díjátadót 2025. március 14-én tartották a 4iG Csoport székházában, ahol a nyertes és különdíjas alkotásokat is bemutatták. A mission patch pályázat győztese Kántor Attila tervezőgrafikus, a Suppro Design Studio alapítója és Bátorfalvi Erzsébet, grafikus dizájner lett, akik a missziós jelvény terveiken a magyar színeket is megjelenítették. Az embléma végső formáját végül a két jelvényterv ötvözésével alakították ki - a jelvényen helyet kapott a HUSAT program neve mellett a műholdakat jelképező kilenc csillag is.

“Közösen elértük a célt, a végeredménnyel elégedettek vagyunk, ami a magyar high-tech tudás határtalanságát is jelképezi.”

- jelentette ki Sárhegyi István a mission patch bemutatásakor.

Magyar szakértelem, nemzetközi együttműködés

A HUSAT program szárnyalását a jövőben a nemzetközi kapcsolatok is elősegítik, a Remtech Űrközponthoz a TVAC (thermal vacuum chamber, termo-vákuum kamra) berendezést például a francia Weiss Technik France cégtől rendelte meg a Remred: a kamra különösen nagy méretű, 53 m3-es, ami bőven nyújt teret a műholdak és komponensek teszteléséhez az űrbeli repülési körülményeket imitáló környezetben. A kulcsfontosságú antennarendszert, ahogy korábban említettük, egy német vezető antennagyártó vállalattól szerzi be a cég, míg az EMC-labor Finnországból, a rázópadok pedig Japánból érkeznek. A 4iG Űr- és Védelmi Zrt. emellett az Egyesült Államokban is tárgyalásokat folytatott a közelmúltban, többek között az Axiom Space-szel is zajlottak stratégiai megbeszélések, amelynek során vázolták Magyarország űriparának fejlődéséről szóló ütemterveket, egyesítve az Axiom szakértelmét a 4iG műholdakkal és védelemmel kapcsolatos megoldásaival.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.

(Fotó: 4iG, TESAT, Copernicus Sentinel (2020)/ESA, BlackJack3D/Getty Images)