Húsvéti tojások húsvétra
2020 / 04 / 12 / Felkai Ádám
Húsvéti tojások húsvétra
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, fontosabb a karácsonynál is. Latinul ezért az ünnepek ünnepének is nevezik (sollemnitas sollemnitatum). És hogy mit ünnepelnek ilyenkor? Jézus Krisztus feltámadását és az emberiség megváltását.

A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, időpontja az 325-ös, első niceai zsinaton meghozott döntés értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. A többi mozgó ünnep a húsvéthoz igazodik.

A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, sőt a keresztény tanítás szerint a pászka beteljesedése Jézus Krisztus feltámadása.

A magyar húsvét szó a böjti időszak végére utal, ekkor lehetett ugyanis újra húst fogyasztani. Húsvétvasárnap az ünnepi szentmisén az ételt is megáldják. Régi hagyomány szerint a szentmise után spuri volt haza, mert aki lemaradt, az még abban az évben meghalt, míg a győztes első lett az aratásban.

A szentelt étel maradékának varázserőt tulajdonítottak, a tojás héját például a veteménybe szórták a jobb termés reményében.

A világ különböző tájain különböző népszokások társulnak a húsvéthoz.

Norvégiában például krimivel ünnepelnek.

A tévécsatornák krimi sorozatokat adnak, és a bűnügyi regények zömét is úgy időzítik, hogy éppen húsvét előtt jelenjenek meg. Ennek az lehet az oka, hogy ebben az időszakban az emberek visszavonulnak a nyaralóikba, ahol szívesen borzonganak ezeken a történeteken.

A norvégok olyan komolyan veszik a húsvéti krimi hagyományát, hogy ilyenkor még a tejes dobozokra is rövid detektív novellákat nyomtatnak.

A hagyomány állítólag egy elsöprően népszerű, 1923-as detektívtörténettel kezdődött.

A Fülöp-szigeteken nem kevésbé véresen telik az ünnep, csak itt sajnos nem csak fiktív formában, hanem ténylegesen is. A helyi hívők ugyanis úgy fejezik ki odaadásuk a Megváltó iránt, hogy sajátmagukat is keresztre feszítik.

A katolikus egyház amúgy nem rajong ezért a veszélyes helyi szokásért, és már többször próbált véget vetni neki – eddig sajnos sikertelenül.

Kifejezetten hazai népszokásunk nem is annyira a húsvétvasárnaphoz fűződik, mint a húsvéthétfőhöz. Ez a locsolás és az ennek jutalmául kapott, kifestett tojás.

Ha feltesszük a kérdést, hogy mi volt előbb, a locsolás vagy a tojás, arra pontosan tudunk válaszolni: a tojás. A húsvéti tojás eredetére több magyarázat is akad. Az egyik szerint maga a tojás a belőle kikelő madárral Jézus feltámadását (újjászületését) jelképezi, míg a piros színű festék a Megváltó vérét.

Persze a világon a húsvéti tojások rengeteg színben és mindenféle mintákkal pompáznak, de például Görögországban ezek a tojások kizárólag pirosak. Valószínűleg éppen a fenti ok miatt.

Abban egyébként mindenki egyetért, hogy a húsvéti tojás hagyománya a középkori Európából származik, azzal kapcsolatban viszont nem egyértelmű az álláspont, hogy ez mennyire köthető kizárólag a kereszténységhez.

A tudósok két főbb magyarázattal szolgálnak a húsvéti tojás eredetével kapcsolatban.

Az első szerint a húsvét egy angolszász ünnepből ered, amelyen Eastre istennőt, és tavasz eljövetelét, valamit a természet feltámadását dicsőítették. A húsvét angol megfelelője, az "Easter" szó egyértelműen az istennő nevéből ered.

Feltételezések szerint a térítők azért tették a hasonló jellegű egyházi ünnepet éppen ekkorra, hogy ne szembeszálljanak a hagyománnyal, hanem inkább átformálják azt. (Mint történt az a karácsony és a római Sol Invictus ünnepével is.) A történészek egy része szerint a tojások Eastre istennő ünnepének a részei voltak, és onnan kerültek át a keresztény népszokásba.

Másik magyarázat szerint a tojások már eleve a keresztény kultúrkörből nőttek ki, de fogyasztásuk kezdetben inkább gyakorlati okok miatt történt. Régebben ugyanis a böjtöt nagyon szigorúan vették, ami azt jelentette, hogy a hívek nem fogyaszthattak sem húst, sem semmilyen állati eredetű terméket. Ez utóbbiba pedig a tojás is beletartozott.

A tyúkokat ugyanakkor ez kevéssé érdekelte, ők csak tojtak tovább. Mivel a tojásokkal nem tudtak mit kezdeni, a népek megfőzték őket, és félretették későbbre. Mivel a böjti időszak – mint arról már szó volt – húsvétkor ér véget, ezért ekkor a felhalmozott tojásokat elkezdték szétosztani, sokszor a szegényeknek adták őket.

A digitális kor beköszöntével azonban a húsvéti tojás (vagy angolul: easter egg) jelentése is extra tartalommal bővült, és ahogy azt a Wikipedia írja: "a számítástechnikában húsvéti tojásoknak nevezzük az olyan üzeneteket, grafikákat, hanghatásokat vagy a program viselkedésének szokatlan változását, melyeket viccként vagy a program készítőinek felsorolásáért helyeztek el."

Korábban ezeket a húsvéti tojásokat a programkódba írták bele, kifejezetten azoknak, akik nekiálltak azt böngészni.

Miért húsvéti tojás? Mivel ezeket is elrejtették és meg kell őket találni. Idővel ebben a jelentésben átkerült a videojátékokba, és mindenféle fikciós termékekbe, olyan apró meglepetésként, amit az éber néző, olvasó, hallgató, játékos kiszúrhat.

Ám térjünk vissza a locsolkodáshoz!

A húsvéthétfőt régebben ezen szokás miatt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, és amolyan tavaszünnep volt, amit főleg a szabadban tartottak. De ilyenkor rendezték a húsvéti bálokat is.

Csehországban és Szlovákiában ilyenkor nem szódát és hideg vízzel teli vedret ragadnak a legények, hanem ostort. Ez természetesen nem igazi kínzószerszám, hanem fűzfából készített, jelképes eszköz, amit pomlázkának hívnak. Másnap, tehát kedden, viszont a lányok állhatnak bosszút, és nyúlhatnak az ostorért, hogy elhúzzák a férfiak nótáját.

A locsolóvers és a hideg kútvizet felváltó talán barátibb (bár ez ugye „illat” függő) kölni használata már jóval későbbre datálható. Az ajándékot hozó nyúl is későbbi terméke ennek az ünnepnek. Habár a hosszú fülű állat a szaporasága okán régóta a termékenység jelképe, ez a nagylelkű szerep csak a 16. században ragadt rá.

A nyuszit azonban nem mindenhol várják örömmel. Új-Zélandon például a húsvét örömére nagy húsvéti nyuszi vadászatot rendeznek. Ez nem valami jelképes dolog, a népek arrafelé tényleg puskát ragadnak ilyenkor.

A szokás onnan eredhet, hogy a nyulak arrafelé (mint Ausztráliában is) természetes ellenség híján rendkívül elszaporodtak, és sok kárt okoztak a mezőgazdaságban. Évente amúgy 20000 nyuszkót lőnek ki a lelkes helyiek, és a holttestekből trágya lesz.

Kérdés, hogy szegény nyuszinak mekkora elégtétel, hogy a mostani járvány alatt az új-zélandi miniszterelnök nélkülözhetetlennek minősítette a munkáját.

(Kép: flickr/Elisa1128, Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.