Az Ars Technikának maga a cég vezérigazgatója, Angelo Kafantaris is úgy fogalmazott, hogy az általuk tervezett szupersportautó egyfajta edukációs eszköz, amivel reményeik szerint hatásosan tudják majd elültetni az emberek fejében a hidrogénhajtás előnyeit. A 2011-ben alakult cég egész működése eköré épül, hiszen az autógyártás mellett űrtechnikával valamint energiaellátással is foglalkoznak, amelyek középpontjában szintén a hidrogén áll.
"Nagyon hosszú hatótáv, rövid töltési idő, hosszabb élettartam, ami nem csökken minden egyes töltéssel, magas energiasűrűség, újrahasznosíthatóság"
- sorolja a hidrogénautók előnyeit az akkumulátoros elektromos autókhoz képest Kafantaris. Amihez persze nyugodtan hozzátehetné a brutális teljesítményt is, hiszen ha a cég beváltja az ígéreteit, az XP-1 nem csak egy hidrogénautóhoz képest lesz igazi szupersportautó: a technikai specifikáció szerint a kocsi 2,2 másodperc alatt gyorsul százra, a végsebessége 355 km/h, egy töltéssel 1635 kilométert tud megtenni, és mindössze 3-5 percbe telik újratölteni.
A 2022-ben gyártásba kerülő autó karosszériája szénszálas anyagból készül, amit titánszálakkal erősítettek meg, az oldalába pedig napelemeket is beépítettek.
Ahogy korábban írtuk, a tüzelőanyagcellás hidrogénautóknak számos előnyük van az akkumulátorral működő elektromos autókhoz képest. Az egyik kézenfekvő különbség, hogy mivel az autó közvetlenül a hidrogénből nyeri a működéséhez szükséges elektromos energiát, így nincs szükség a nehéz és drága akkumulátorcsomagra. A hidrogén adott esetben környezetkímélőbb is tud lenni, hiszen az elégetése során csupán víz és nem üveghatású gáz képződik, ám ez attól is függ, hogy milyen technikával állítják elő. Az Ars Tecnika szerint jelenleg a hidrogén mintegy 95%-át földgázból nyerik, ám Kafantaris szerint lehetséges lenne tisztán napenergiából is fedezni a hidrogénautók szükségleteit.
Bár a piacon van már néhány modell, mint a Toyota Mirai vagy a Hyundai Nexo, a hidrogénhajtás egyelőre közel sem annyira népszerű, mint az elektromos autók. A hidrogénautók másik nagy hátránya éppen ebből a relatív ritkaságukból származik, ugyanis még az USA-ban is mindössze néhány tucat töltő áll az autótulajdonosok rendelkezésére. A Hyperion azonban ezen is változtatni szeretne, a céljuk, hogy a Tesla mintájára egy töltőállomás-hálózatot hozzanak létre, ezzel segítve elő a technológia terjedését.
A Hyperion nem csak ebben igyekszik hasonlítani Elon Musk vállalatához, ugyanis úgy tervezik, hogy a későbbiekben további, az XP-1-nél megfizethetőbb modellekkel bővítik majd a palettát.