Akusztika

Az osztrák, svéd, japán, amerikai és svájci kutatókból álló csapat héliummal dúsított, légmentesen zárható kamrába zárt egy kínai aligátort, majd a fújtatása alapján igyekeztek megmérni, hogy az aligátorok hangja is elvékonyodik-e a hélium hatására. "A Helioxban [a hélium és az oxigén keveréke - a szerk.] a nagy energiájú frekvenciasávok felfelé tolódása figyelhető meg" - szól a tanulmány egyik fontos megállapítása, ami a kutatók szerint a dinoszauruszok hangjának tanulmányozásában is hasznos lehet.

Pszichológia

Miranda Giacomin és Nicholas Rule azért vehettek át díjat, mert tudományos kutatással bizonyították, hogy a szemöldökük alapján ki lehet szúrni a nárcisztikus személyiségeket.

Békedíj

Ezt a díjat idén az indiai és a pakisztáni kormány kapta, akiknek a diplomatái több alkalommal is az éjszaka közepén becsöngettek egymáshoz, majd elfutottak. Ez egyáltalán nem vicc, 2018-ban számos cikk foglalkozott vele, hogy a két ország diplomatái valódi pszichológiai hidegháborút folytatnak egymással, amelyben az olyan eszközöktől sem riadnak vissza, mint az obszcén telefonhívások vagy az elektromos vezetékek elvágása.

Fizika

Ivan Maksymov és Andriy Pototsky azért vehették át a fizikai IgNobel-díjat, mert azt vizsgálták, hogy milyen változásokat okoz a földigiliszták alakjában, ha magas frekvenciájú hanggal rezegtetik őket.

Közgazdaságtan

A nemzetközi kutatócsapat tagjai azért kapták meg a díjat, mert megpróbáltak összefüggést találni az egyes országokban tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségek és a csókolózás gyakorisága között.

Menedzsment

Ezt a díjat öt kínai bérgyilkos "vihette haza", akiknek a lustaságukkal sikerült forradalmasítaniuk a szakmájukat: a gyilkossággal eredetileg megbízott bérgyilkos inkább kiadta a feladatot egy "alvállalkozónak", vagyis egy másik bérgyilkosnak, aki szintén kiadta a munkát egy következő bérgyilkosnak, természetesen egyre kevesebb pénzért. A hatodik bérgyilkos viszont már annyira kevés pénzt kapott volna a megbízásért, hogy inkább felvette a kapcsolatot az áldozattal, és megpróbálta meggyőzni róla, hogy játssza el a saját halálát. Az ügy szereplőit 2019-ben börtönbüntetésre ítélték, így a díjukat nem tudták átvenni.

Rovartan

A díjat Richard Vetter kapta, aki tudományosan bebizonyította, hogy sok rovartani szakértő fél a pókoktól (amik egyébként nem rovarok). A tanulmánynak már a címe is zseniális: Pókfóbiás rovarszakértők: amikor kettővel több láb komoly különbségeket eredményez.

Orvoslás

A holland és belga tudósokból álló csapat azért kaphatta meg az anti-Nobelt, mert azonosítottak egy orvosilag eddig nem elismert állapotot: ez nem más, mint a mizofónia, vagyis az, amikor valakit idegesít, ha a közelében valaki hangosan rág.

Orvosi oktatás

Jair Bolsonaro, Boris Johnson, Narendra Modi, Andrés Manuel López, Aljakszandr Lukasenka, Donald Trump, Recep Tayyip Erdogan, Vlagyimir Putyin és Gurbanguly Berdimuhamedow, azaz Brazília, Nagy-Britannia, Mexikó, Fehéroroszország, az Egyesült Államok, Törökország, Oroszorszag és Türkmenisztán vezetői azért kaphatták meg az IgNobelt, mert a koronavírusjárvány alatt megtanítottak az emberiségnek, hogy a politikusok nagyobb hatással vannak az emberek életére és halálára, mint a tudósok és az orvosok.

A szervezők megjegyzik, hogy a fehérorosz elnöknek ez már a második díja 2013 után, amikor azért kaphatta meg az elismerést, mert betiltotta a nyilvános tapsolást, nem sokkal később pedig a fehérorosz rendőrség letartóztatott egy félkarú embert, mert nyilvánosan tapsolt.

Anyagtudomány

Az utolsó IgNobelt amerikai és brit tudósok vehették át, akik bebizonyították, hogy a fagyott emberi ürülékből készült kések nem működnek túl jól.

A járványhelyzet miatt idén csak online tartott, egyórás díjátadót a lenti videóban lehet megnézni elejétől a végéig.