Nagyon lusta bérgyilkosokat és Donald Trumpot is díjazták az értelmetlen kutatások idei díjátadóján
2020 / 09 / 19 / Bobák Áron
Nagyon lusta bérgyilkosokat és Donald Trumpot is díjazták az értelmetlen kutatások idei díjátadóján
Az 1991-ben alapított IgNobel-díjat azok a tudományos kutatások kaphatják meg, amelyek "először megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embert". A Nobel-díj szatirikus kistestvérére idén is akadtak jelentkezők bőven, többek között olyan kutatók, akik azt vizsgálták, hogy az aligátorok hangja is elvékonyodik-e a hélium hatására.

Akusztika

Az osztrák, svéd, japán, amerikai és svájci kutatókból álló csapat héliummal dúsított, légmentesen zárható kamrába zárt egy kínai aligátort, majd a fújtatása alapján igyekeztek megmérni, hogy az aligátorok hangja is elvékonyodik-e a hélium hatására. "A Helioxban [a hélium és az oxigén keveréke - a szerk.] a nagy energiájú frekvenciasávok felfelé tolódása figyelhető meg" - szól a tanulmány egyik fontos megállapítása, ami a kutatók szerint a dinoszauruszok hangjának tanulmányozásában is hasznos lehet.

Pszichológia

Miranda Giacomin és Nicholas Rule azért vehettek át díjat, mert tudományos kutatással bizonyították, hogy a szemöldökük alapján ki lehet szúrni a nárcisztikus személyiségeket.

Békedíj

Ezt a díjat idén az indiai és a pakisztáni kormány kapta, akiknek a diplomatái több alkalommal is az éjszaka közepén becsöngettek egymáshoz, majd elfutottak. Ez egyáltalán nem vicc, 2018-ban számos cikk foglalkozott vele, hogy a két ország diplomatái valódi pszichológiai hidegháborút folytatnak egymással, amelyben az olyan eszközöktől sem riadnak vissza, mint az obszcén telefonhívások vagy az elektromos vezetékek elvágása.


Képernyőfotó a közvetítésből (Forrás: The 30th First Annual Ig Nobel Prize Ceremony/Youtube)

Fizika

Ivan Maksymov és Andriy Pototsky azért vehették át a fizikai IgNobel-díjat, mert azt vizsgálták, hogy milyen változásokat okoz a földigiliszták alakjában, ha magas frekvenciájú hanggal rezegtetik őket.

Közgazdaságtan

A nemzetközi kutatócsapat tagjai azért kapták meg a díjat, mert megpróbáltak összefüggést találni az egyes országokban tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségek és a csókolózás gyakorisága között.

Menedzsment

Ezt a díjat öt kínai bérgyilkos "vihette haza", akiknek a lustaságukkal sikerült forradalmasítaniuk a szakmájukat: a gyilkossággal eredetileg megbízott bérgyilkos inkább kiadta a feladatot egy "alvállalkozónak", vagyis egy másik bérgyilkosnak, aki szintén kiadta a munkát egy következő bérgyilkosnak, természetesen egyre kevesebb pénzért. A hatodik bérgyilkos viszont már annyira kevés pénzt kapott volna a megbízásért, hogy inkább felvette a kapcsolatot az áldozattal, és megpróbálta meggyőzni róla, hogy játssza el a saját halálát. Az ügy szereplőit 2019-ben börtönbüntetésre ítélték, így a díjukat nem tudták átvenni.

Rovartan

A díjat Richard Vetter kapta, aki tudományosan bebizonyította, hogy sok rovartani szakértő fél a pókoktól (amik egyébként nem rovarok). A tanulmánynak már a címe is zseniális: Pókfóbiás rovarszakértők: amikor kettővel több láb komoly különbségeket eredményez.


Képernyőfotó a közvetítésből (Forrás: The 30th First Annual Ig Nobel Prize Ceremony/Youtube)

Orvoslás

A holland és belga tudósokból álló csapat azért kaphatta meg az anti-Nobelt, mert azonosítottak egy orvosilag eddig nem elismert állapotot: ez nem más, mint a mizofónia, vagyis az, amikor valakit idegesít, ha a közelében valaki hangosan rág.

Orvosi oktatás

Jair Bolsonaro, Boris Johnson, Narendra Modi, Andrés Manuel López, Aljakszandr Lukasenka, Donald Trump, Recep Tayyip Erdogan, Vlagyimir Putyin és Gurbanguly Berdimuhamedow, azaz Brazília, Nagy-Britannia, Mexikó, Fehéroroszország, az Egyesült Államok, Törökország, Oroszorszag és Türkmenisztán vezetői azért kaphatták meg az IgNobelt, mert a koronavírusjárvány alatt megtanítottak az emberiségnek, hogy a politikusok nagyobb hatással vannak az emberek életére és halálára, mint a tudósok és az orvosok.

A szervezők megjegyzik, hogy a fehérorosz elnöknek ez már a második díja 2013 után, amikor azért kaphatta meg az elismerést, mert betiltotta a nyilvános tapsolást, nem sokkal később pedig a fehérorosz rendőrség letartóztatott egy félkarú embert, mert nyilvánosan tapsolt.

Anyagtudomány

Az utolsó IgNobelt amerikai és brit tudósok vehették át, akik bebizonyították, hogy a fagyott emberi ürülékből készült kések nem működnek túl jól.

A járványhelyzet miatt idén csak online tartott, egyórás díjátadót a lenti videóban lehet megnézni elejétől a végéig.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.