Így ápoljunk otthon koronavírusos beteget!

2020 / 04 / 04 / Felkai Ádám
Így ápoljunk otthon koronavírusos beteget!
Mivel a koronavírussal fertőzöttek többsége nem igényel kórházi ellátást, ezért otthoni gondozásra szorul. Összegyűjtöttük, hogy mire figyeljünk, mi jelzi a beteg állapotának a romlását, mikor kell professzionális segítséget kérni, illetve azt is, hogy miként védjük meg a fertőzöttet ápolókat a koronavírustól.

Általános tudnivalók

A koronavírus fertőzésre utaló tünetek a következők: láz, száraz köhögés, légzési nehézségek, légszomj, izomfájdalom, levertség, fáradtság és bizonyos esetekben hasmenés. Fontos, hogy a tünetek megjelenésekor (amennyiben ezek nem igényelnek azonnali orvosi beavatkozást) vegyük fel a kapcsolatot a háziorvosunkkal. Ez a kapcsolattartás természetesen telefonon keresztül valósuljon meg! A háziorvossal a betegség alatt végig ajánlott tartani a kapcsolatot. Az otthon ápolt beteg is 24 órás ápolásra és felügyeletre szorul.

Amennyiben a beteg állapotának romlását észleljük (erről később), értesítsük az Országos Mentőszolgálatot a 112-es telefonszámon.

A híváskor mondjuk el, hogy koronavírusos betegről van szó, aki eddig az otthonában volt elkülönítve.

Izoláció

Akármennyire is enyhék a tünetek (illetve akárcsak a betegség gyanúja áll fenn), fontos tisztában lennünk azzal, hogy fertőző személyről van szó. Ennek megfelelően kerülni kell a kapcsolatot a külvilággal (erre jelenleg amúgy is, akár betegség nélkül is ajánlott törekedni). Látogatót sem szabad fogadni ilyenkor.

A beteget a lakáson belül izolálni kell, kizárólag az őt ápoló személlyel/személyekkel érintkezhet. Nem árt a háziállatokat is elkülönítenünk a betegtől, mivel akadt arra példa, hogy akár kutyák, akár macskák a gazdájuktól fertőződtek meg.

Ideális esetben a fertőzött személyt külön helyiségben különítjük el. Fontos, hogy ennek a szobának legyen csukva az ajtaja, ugyanakkor nem árt, ha rendelkezik ablakkal is a szellőztetés céljából. (A rendszeres szellőztetés ajánlott ilyenkor, a hűvös, párás levegő pedig adott esetben a légszomj érzését is csökkentheti.)

Amennyiben a beteg elhagyja a szobáját, ezt szájmaszkban tegye!

A legjobb az lenne, ha a fertőzött személynek külön vizesblokkot (vécé és fürdőszoba) jelölnének ki, ám ha ez nem megvalósítható, akkor ezek használatában sorrendet kell felállítani. Fontos, hogy mindegyik hasonló helyiséget utoljára a beteg vegye igénybe, és ezután ezeknek az alapos átfertőtlenítésére van szükség.

Az étkezést a beteg a saját szobájában végezze!

A fertőzött számára jelöljünk ki saját használati tárgyakat, ideértve a tányért, evőeszközt, törülközőt, kéztörlőt, ágyneműt, zsebkendőcsomagokat, lázmérőt. A használat után minden evőeszközt alaposan el kell mosogatni, erre a célra a mosogatógép használata javasolt.

Mosogatógép híján a tisztítást meleg vizes és mosogatószeres kézi mosással végezzük, és a művelet közben végig viseljünk kesztyűt! A mosogatás után alapos törlésre is szükség van egy olyan konyharuhával, amit csak a fertőzött eszközeinek törlésére használunk. Ezt a konyharuhát is tartsuk a beteg szobájában!

A szennyest (ruhanemű, ágynemű, törölköző, konyharuha) legalább 60 °C-on, a többi szennyestől külön mossuk. A normál mosószer használata elegendő. A szárításhoz viszont az adott ruhák által elviselhető legmagasabb hőfok ajánlott.

Amennyiben a ruhák, ágynemű stb. vérrel, széklettel, vizelettel vagy bármi egyéb testfolyadékkal szennyeződik, azonnali cserére van szükség. A cseréhez végig viseljünk eldobható kesztyűt, és ügyeljünk arra, hogy a szennyest ne érintsük a testünkhöz! A kesztyű levétele után azonnal mossunk kezet!

Az ápolók védelme

Különösen fontos, hogy az ápolót/ápolókat megvédjük a fertőzéstől, hiszen elég rossz, ha a háztartáson belül emelkedik az ellátandó személyek száma, miközben csökken azok száma, akik a gondozási tevékenységet el tudják látni.

Hogy a további fertőzést elkerüljük, a beteget ápolók hordjanak maszkot, viseljenek kesztyűt, mossanak kezet rendszeresen! Fontos még a beteg által rendszeresen érintett tárgyak (kilincs, különböző kapcsolók) minden nap elvégzett fertőtlenítése is.

Az ápolók ne érintsék meg az arcuk kézmosás nélkül! A rendszeres kézmosást szappannal végezzük a 20 másodperces szabály (eddig ne mossuk le a szappant a kezünkről) betartásával. Alkoholos fertőtlenítőt is használhatunk, amennyiben ezek alkoholtartalma eléri legalább a 60 százalékot.

Az arcmaszk segít a COVID-19 terjedését megállítani. Amennyiben tehát más személyekkel tartózkodik közös helyiségben, a fertőzött viseljen maszkot! Ugyanakkor az amerikai Járványügyi Központ (CDC) ajánlása szerint, ha a fertőzöttnek légzési nehézségei vannak, akkor a maszk viselésétől el kell tekinteni, ám az ápolók ilyenkor mindenképp viseljék ezt a védelmi eszközt!

Természetesen a maszk és a kesztyű viselése abban az esetben is fontos, ha az ápoló személynek a beteg különböző testfolyadékaival, váladékaival kell érintkeznie.

A beteg szobájának az elhagyását követően a következő sorrendben szabaduljunk meg a védelmi eszközeinktől:

  • Először vegyük le, és dobjuk ki a kesztyűt!
  • Ezután mossunk rögtön kezet!
  • Ezt kövesse az arcmaszk!
  • Miután az arcmaszktól is megszabadultunk, ismét mossunk kezet!

Hulladékkezelés

Minden veszélyes hulladékot és szemetet (használt zsebkendő, szájmaszk, kesztyű stb.) amellyel a beteg érintkezett, vagy amit fertőzött felületeken használtunk, műanyag szemetes zsákba kell dobni. Ezt zsákot, ha megtelt, zárjuk le! A lezárás után a zsákot tegyük bele egy második zsákba is! Ezt a kettős zsákot már a szokásos módon kidobhatjuk.

Kézmosás természetesen azután is szükséges, hogy ezekkel a zsákokkal kapcsoltba kerültünk.

Így kövessük a beteg egészségi állapotát!

Mint arról szó volt, a legtöbb fertőzéses eset aránylag enyhe tünetekkel jár. Ugyanakkor adódhatnak komplikációk is, mint például a súlyos tüdőgyulladás. Ezért fontos, hogy a beteg állapotát végig figyeljük, nem romlik-e az állapota. Amennyiben ugyanis ez bekövetkezik, a beteg akár kórházi ellátásra is szorulhat.

Jelenleg nincs ismert gyógymód ugyan a COVID-19-re, de több támogatókezelést (oxigén vagy adott esetben akár gépi lélegeztetés) egyedül csak a kórházakban tudnak adni.

Mivel a koronavírus-fertőzés egyik leggyakoribb tünete a magas láz, ezért lázcsillapítók mindenképp legyenek kéznél! A Semmelweis Egyetem útmutatója a paracetamolt és a metamizolt egyaránt javasolja, és hozzáteszi azt is, hogy az ibuprofen és az aszpirin káros hatását a koronavírus fertőzésben az útmutató összeállításának az idején nem mutatták ki.

A cikkhez felhasznált másik forrás a Live Science vonatkozó cikke viszont azért nem javasolja az ibuprofent, mert az sincs bebizonyítva egyelőre, hogy ez a lázcsillapító ne rontana a koronavírusos beteg állapotán.

A lázmérést legalább naponta kétszer végezzük el, és írjuk fel az értékeket!

Az úgynevezett lázmenet alakulása ugyanis nagyon sokat mond a beteg állapotának alakulásáról. Ezekről az értékekről a háziorvosnak is tanácsos adott esetben beszámolni.

Egyébként a betegnek ágyban fekvésre és nagyadag folyadékbevitelre lesz szüksége. Emellett könnyű és kiegyensúlyozott étrendet állítsunk össze a számára!

Mikor ijedjünk meg?

A COVID-19 fertőzés a legtöbb esetben tehát enyhe tünetekkel jár, de a fertőzött környezetében mindenkinek tudnia kell, hogy mikor kell professzionális segítséget kérni. Mivel sajnos életkortól függetlenül bárki kerülhet intenzív osztályra, a Semmelweis Egyetem útmutatója alapján ezekre a jelekre kell figyelnünk, mert ezeken a beteg élete múlhat:

„A légszomj és annak fokozódása. Számoljuk meg, hányszor vesz levegőt a beteg egy perc alatt! Az egészséges felnőtt légzésszáma 12-20/perc. 20/min. felett mérjünk lázat! A nyugalomban fokozódó légszomj, a felületes, kapkodó légvétel fenyegető légzési elégtelenségre utal!

A pulzusszám alakulása. Számoljuk meg a beteg pulzusszámát. Felnőttekben a normál tartomány 60-90/min. között van. A lázcsillapítás csökkenti a szapora szívverés és a légszomj érzését. A tartósan 90/min. feletti pulzusszám is az állapot súlyosbodására utal.

Tudni kell, hogy a gyermekek légzés- és pulzusszáma magasabb, így pl. az 1-5 év közötti egészséges gyermek átlagos légzésszáma 25/perc, pulzusszáma 100/perc. Kétség esetén kérjünk segítséget telefonon a gyermekorvostól!

Mérjük meg és naplózzuk továbbá a beteg által naponta elfogyasztott folyadékmennyiséget és a vizelet mennyiségét! Ha a betegnek 24 órán keresztül nincs vizelete, fenyegető veseelégtelenség gyanúja merül fel, sürgős orvosi konzultáció szükséges!

Sürgősen beszéljen orvossal, ha az alábbiakat észleli: hideg, nyirkos, márványozott bőr, újonnan jelentkező zavartság, felülési nehézség, lila ajkak és arc, vérköpés, a nyak merevedésével kísért, nyomásra el nem halványuló bőrpír!

Monitorozni kell tehát a következő paramétereket:

  • testhőmérséklet
  • légzésszám
  • pulzus
  • a vizelet napi mennyisége
  • a beteg által bevett gyógyszerek

A naponta többszöri állapotfelmérés segít megítélni a beteg állapotának változását.

Különösen a második hét lehet veszélyes. Romló értékek esetén ne késlekedjünk orvosi segítséget kérni!”

(Kép: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.