"Múlt héten fájdalmasan nyilvánvaló lett a verseny hiánya a jegyeladási szektorban, amikor a Ticketmaster weboldala rajongók százezrei előtt mondott csődöt. Ezért meghallgatásokat fogunk tartani, hogy az élő szórakoztatóipari eseményeknél tapasztalható konszolidáció hogyan árt a fogyasztóknak és a művészeknek egyaránt" - ezt Amy Klobuchar, Minnesota állam egyik szenátora nyilatkozta, aki a Szenátus Versenyügyi, antitröszt és fogyasztói jogi albizottságát vezeti. Ahogyan a Gizmodon olvasható, mindössze húsz perc kellett ahhoz, hogy leálljanak a Ticketmaster rendszerei a Swift-turné elővételes jegyeladásainak megkezdésekor.
Ez nem volna még elég a törvényhozói dorgáláshoz, ha az énekesnő egyszerűen másik partnert választhatna a belépők értékesítésére, de a politikusok szerint erre igazából nincs lehetősége.
A közel ötven éve működő Ticketmaster egy felvásárlás után, 1991-ben vált piacvezető jegyértékesítővé, majd 2010-ben összeolvadt egy eseményszervező és helyszíneket működtető céggel, a Live Nationnel. Az így létrejött Live Nation Entertainment tehát koncerteket szervez és népszerűsít, jegyeket ad el, sőt, egyes zenészek karrierjét is maga egyengeti. Az ilyen mélységű, úgynevezett vertikális integráció a korai filmiparéhoz hasonlít, amikor a filmek gyártása, terjesztése és vetítése is a stúdiók kezében volt. Ez annyira torzította a versenyt, hogy az amerikai Legfelsőbb bíróság betiltotta a gyakorlatot, ami ahhoz vezetett, hogy évtizedeken át a korábbinál több független film készült az országban, nagyobb alkotói szabadság mellett. Valószínű, hogy a Csillagok háborúja vagy a Szelíd motorosok nem, vagy nem így készült volna el a régi stúdiórendszerben. Mindezzel együtt két éve az Igazságügyi minisztérium úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a döntést, mert az elveszítette aktualitását. A koncertiparban azonban úgy tűnik, időszerű a modell veszélyeiről beszélni.
A Live Nation által szervezett Blink 182 koncertekre például bizonyos esetekben akár hatszáz dollár, vagyis közel kétszázötvenezer forint lehet egy belépő, miután bevezették a légitársaságokéhoz hasonló, az igényekkel "dinamikusan változó" árazási modellt.
A Vice szerzője, Jason Koebler bevallja: maga is élt korábban abból, hogy megvásárolt jegyeket, majd drágábban eladta azokat, így ő maga igazolja, hogy a koncertjegyek olykor valóban alulárazottak voltak, ha egyszer drágábban is el lehetett üzérkedni azokat. Ugyanakkor így kiárazódnak azok a rajongók, akiknek nincs sok pénzük, cserébe hajlandóak egész délelőtt ott gubbasztani a gépük előtt, hogy ha elindul az értékesítés, valahogy megkaparintsanak két belépőt. Ha a meghallgatások alapján beigazolódik a gyanú, hogy monopol pozícióban van a Live Nation Entertainment, az az egész amerikai koncertpiacot átrendezheti.
"Magyarországon a helyzet ennél eggyel jobb"
- mondta el kérdésünkre Molnár Gábor, a Gold Record ügyvezető-tulajdonosa, akik többek között ByeAlex-szel, a Margaret Islanddel vagy Puskás Petivel dolgoznak együtt. "Itthon messze nincs monopolhelyzetben egyik jegyértékesítő sem. Kicsi, magyar tulajdonú versenyző is van a piacon, ráadásul ezt a céget kimondottan szeretik a művészek is. A nagyobb helyszínek ugyan fix beszállítókkal dolgoznak a jegyértékesítésben, ahogyan mondjuk a technikában vagy a cateringben is, de az elvi lehetősége adott a versenynek." Emellett a négy-öt népszerű, nagy helyszín mellett sok a kisebb, független szereplő, ahol a szervező azzal működik együtt, akivel szeretne.
"A dinamikus jegyárazás hasznos lenne" - tette hozzá Molnár Gábor, aki szerint a sneaker-piac mutat rá igazán, hogy mekkora kárt tud okozni, ha óriási a különbség az elsődleges, bolti ár és az üzérek árai között. "Ez a pénz inkább kerüljön a művészhez és a pénzügyi rizikót vállaló vállalkozóhoz". A Gold Recordnál felmerült a saját jegyértékesítő rendszer bevezetése is, de elsősorban a vásárlók adatai miatt, ugyanis a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy azok átkerüljenek az értékesítőtől a szervezőhöz, miközben segíthetnék az előadók és a közönségük közötti állandó, mélyebb és hatékonyabb kommunikációt. Molnár azt sem zárja ki, hogy egyszer NFT-jegyeket árusítsanak, amelyek szerinte biztonságosabbak lennének és az üzérkedést is jobban kordában tartanák. Ugyanakkor szerinte az itthoni jegyárakért leginkább az Unióban példátlanul magas ÁFA a felelős. "Külföldön vagy alacsonyabb az általános forgalmi adó, vagy kedvezményekkel támogatják a kulturális rendezvényeket, ám itthon nem ez a gyakorlat. Így előfordulhat, hogy olcsóbban jön el egy sztár Budapestre játszani, mégis drágább lesz a jegy a koncertjére, mint Bécsben."
(Borítókép: Getty Images)