A Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói a klímaváltozás hatásainak szemléltetése érdekében interaktív térképet alkottak, amely világosan mutatja milyen nagy különbségeket hoznak a Föld más-más pontjain lévő országok lakosainak életébe a változó hőmérsékleti viszonyok. A térképen egy-egy országra kattintva, majd a grafikont megjelenítve az látható, hogy évente körülbelül hány olyan nap vár ránk, amelyek során a szabadban, számunkra kényelmes körülmények között tudjuk tölteni az időt, legyen szó kirándulásról, sportról vagy akár egy egyszerű sétáról.

Mivel a kényelmes teljes mértékben szubjektív fogalom, ezért a kutatók azt nem határozták meg, hogy milyen hőmérsékleti tartomány esik ebbe a kategóriába, hanem lehetőséget adnak rá, hogy mindenki kiválassza az általa preferált értékeket.

Az alkalmazásban meg lehet adni minimum hőmérsékletet (igaz, hogy mínusz fokot nem tudunk generálni rajta) és maximum hőmérsékletet, amit akár 30 Celsius-fok fölé is állíthatunk. Emellett beállíthatjuk azt is, hogy a csapadékos vagy száraz időt szeretjük és a végső eredményt a két kritérium kombinációjának alapján számolja ki a rendszer. A hőmérséklet két formában választható: a "normál" értékeken kívül a nedves hőmérsékletet (wet bulb temperature, TW) is meg lehet adni - ez utóbbi azt jelöli, hogy mennyire hatékonyan tud lehűlni az emberi test egy bizonyos hőmérséklet/páratartalom szinten, vagyis a komfortérzet meghatározásának szempontjából fontosabb lehet, mint csak a 'normál' Celsius-fokok beállítása.

Mielőtt megtekintjük a grafikont, azt is meg kell adni, hogy a rosszabb vagy valamivel jobb klímaforgatókönyv érdekel bennünket a jövőbeli változások tekintetében: előbbi az SSP5-8.5 jelű változat (Shared Socioeconomic Pathway), amire akkor készülhetünk, ha az emberiség által kibocsátott szén-dioxid szint a fosszilis energiahordozók használatának növekedése miatt 2050-re megduplázódik és 2100-ra az átlaghőmérséklet globálisan több mint 4 Celsius-fokkal lesz magasabb a mostaninál, míg az SSP1-2.6 ha nem is a legjobb, de egy viszonylag optimista jövőképet fest le: azt az esetet, amiben a világ 2075-re éri el a zéró kibocsátást és 2100-ra az átlaghőmérséklet 1,3-2,4 Celsius-fokkal lesz több, mint jelenleg.

A nekünk megfelelő beállítások után a Plot (time series) vagy a Plot (seasonal cycle) gombra nyomva a rendszer megmutatja azoknak a napoknak a számát, amit ideálisnak ítéltünk meg és láthatjuk, hogy az év mekkora és (a seasonal cycle, azaz szezonális változás mód esetében) melyik részében számíthatunk a várt időjárási körülményekre. A grafikon ábrázolja az elmúlt és az elkövetkező évek adatait is.

Ha az alkalmazással más-más hőmérsékleti tartományokat is letesztelünk, láthatjuk, hogyan módosulnak az értékek és hogyan szaporodik az egyre melegebb napok száma a jövőben, különösen az SSP5-8.5 forgatókönyv esetében.

Magyarországon például, ha valaki a 14 és 25 Celsius-fok közötti átlagos hőmérsékletű, teljesen csapadékmentes napokat szereti, akkor jelenleg körülbelül 90 nap áll rendelkezésére a kényelmes kinttartózkodáshoz, legalábbis a grafikon becslése szerint és ez hosszú távon is csak néhány napot változik, bármelyik klímaforgatókönyvet vesszük figyelembe. Ha viszont valaki jobban tolerálja a meleget és a 14-35 Celsius-fok közti értéket állította be (csapadék nélkül), akkor jelenleg körülbelül 100 napot kap és az SSP1-2.6, valamint az SSP5-8.5 forgatókönyvek között sokkal nagyobb módosulást tapasztalhat a következő évtizedekben, ami azt jelzi, hogy a rosszabb klímaforgatókönyv szerint jelentősen több lesz a forró napok száma. Magyarország még azok közé a területek közé esik, ahol az MIT rendszere alapján nem lesz tragikus a változás, de a kutatók szerint sok országra vár olyan jövő, amiben az év egyre nagyobb részében lesz igen kényelmetlen, sőt, veszélyes a kinttartózkodás.

"Az észak nyer, a dél veszít"

- összegezte Elfatih Eltahir, a grafikon alapját adó kutatás vezetője, utalva a globális megosztottságra, amit a felmelegedés súlyosbíthat. "Északon, olyan helyeken, mint Oroszország vagy Kanada, jelentős mennyiségű szabadban tölthető napot nyersz. De amikor délre mész, olyan területekre, mint Banglades vagy Szudán, rossz a helyzet. Jelentősen kevesebb szabadban tölthető napot kapsz, a különbség szembeötlő."

A kutatók azért döntöttek a szabadban tölthető napok számának jelölése mellett a klímaváltozás hatásainak ábrázolására, mert véleményük szerint ezzel sokkal kézzelfoghatóbbá lehet tenni a tanulmányok által megadott és a klímaváltozás kapcsán sokszor ismételt számokat, amelyek puszta adatok formájában nem sokat mondanak a valódi éghajlati átalakulás mindennapokra gyakorolt hatásáról.

"Ezzel az eszközzel, ahelyett, hogy globális átlagokat néznénk, megmutatjuk, hogy a kellemes napról alkotott definíciód alapján milyen hatással lesz rád és a napi aktivitásodra a klímaváltozás"

- magyarázta Eltahir.

Magyarország az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által létrehozott Climate-ADAPT leírása (és különféle tanulmányok) szerint a fekvése miatt különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira és a nagy kiterjedésű, de viszonylag sekély tavakat is számottevően érinti a tapasztalt felmelegedés. Magyar szervezetek (például a Magyar Meteorológiai Szolgálat) statisztikái alapján 1901-től 2018-ig 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az éves átlagos középhőmérséklet. Ez a Climate-ADAPT szerint jóval magasabb a becsült globális átlagnál, ami 0,9 Celsius-fokos.

(Fotó: Hans Reniers/Shashank Shekhar/Unsplash, Ammar Hreib/Pixabay)