A nedves hőmérsékleti index angol nevében a wet bulb a mérési módszerre utal, amit úgy lehet kivitelezni, ha egy vizes anyagot tekernek egy hőmérő végére, majd levegőt áramoltatnak körülötte: annak alapján, hogy a víz mennyi idő alatt párolog el és eközben mennyire hűti le a hőmérőt, kiszámítható, hogy milyen körülmények között válik veszélyessé az emberek számára a forróság és magas páratartalom kombinációja. Ezt az eszközt hívják Assmann-pszichrométernek, ami a vizes kendővel burkolt eszköz mellett egy "normál" hőmérőt is tartalmaz, ami a mérés utáni összehasonlításban segít.

A nedves hőmérsékleti index értelemszerűen nagy páratartalom esetében emelkedik, mivel a nedves levegőben kevésbé tud elpárologni a testünkről az izzadság, így nem hűt le minket annyira, vagyis ilyenkor a szervezetünk beépített védőmechanizmusai kevésbé hatékonyabban működnek. A 100%-os relatív páratartalom közelében lévő értékek esetén különösen veszélyessé válhat a meleg, de a légmozgás hiánya is jelentősen csökkenti a megfelelő mértékű lehűlés esélyét.

A WT indexet eredetileg éppen azért kezdték alkalmazni az 1950-es években az Egyesült Államokban, hogy az embereket óvják a forróság okozta rosszullétektől: ezzel az újfajta ellenőrzési módszerrel vették elejét a hadsereg és a haditengerészet kiképzőtáboraiban gyakran bekövetkező megbetegedéseknek (többek között hőguta vagy hőgörcs), amelyet a túlmelegedés váltott ki. A nedves hőmérsékleti érték 32 Celsius-fok környékén kezd veszélyt jelenteni, ekkor már kockázatos kimerítő mozgást végezni, 35 Celsius-fokos nedves hőmérséklet esetén pedig már egy egészséges szervezet is nagyon nehezen birkózik meg az izzadást akadályozó tényezőkkel, mivel a 35 Celsius-fokos WT azt mutatja, hogy ennyi a legalacsonyabb hőmérséklet, amire a szervezet képes lehűlni, ez pedig nagyjából megegyezik a bőr hőmérsékletével. A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatójának, Colin Raymondnak elmondása szerint ezen a WT hőmérsékleten körülbelül hat órán át bírja ki az emberi test károsodás vagy halál nélkül.

Az elemzések során Raymond és kutatócsapata arra a következtetésre jutott, hogy

a 32-35 Celsius-fokos nedves hőmérsékleti értékek globálisan az elmúlt negyven év folyamán megháromszorozódtak

és a 35 Celsius-fokot meghaladó alkalmak száma is növekedett, főként a Perzsa-öböl környéki országokban. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA) ezeknek az egyre szaporodó eseményeknek a jelzésére fejlesztette ki a régi időkre visszatekintő WBGT (Wet-Bulb Globe Temperature) mai, digitalizált rendszerét, ami a mérések során számos faktorral kalkulál: figyelembe veszi a hőmérséklet és páratartalom mellett a szélerősséget, a felhősödés mértékét és a napsugarak beesési szögét is, ezáltal egy jóval átfogóbb képet nyújt azokról az időjárási körülményekről, amelyek az emberek mindennapi életét és egészségét befolyásolják és amelyek kockázatot tartogathatnak. A rendszer még csak a kísérleti fázisában van, de így is segít a szükséges információk biztosításával abban, hogy a lakosság a megfelelő döntéseket hozhassa a napja eltöltését vagy az edzésprogramja megszervezését illetően.

A WBGT skálája és a NOAA ajánlása szerint:

• 26,5 Celsius-fok (80 Fahrenheit) alatti WBGT érték esetén biztonságosak a körülmények
• 26,5 - 29,5 Celsius-fokos (80-85 Fahrenheit) nedves hőmérsékletben a napon végzett sportolás hatása 45 perc alatt okozhat hőstresszt, ezért érdemes minden órában 15 perc szünetet tartani az edzés során
• 29,5 - 31 Celsius-fokos (85-88 Fahrenheit) nedves hőmérséklet esetén ugyanez már 30 percre redukálódik
• 31 - 32 Celsius-fok (88-90 Fahrenheit) WBGT azt jelzi, hogy a megerőltetőbb (napon végzett) mozgás 20 perc alatt okozhat problémákat
• és 32 Celsius-fok (90 Fahrenheit) felett már 15 perc edzés a napon is elég ahhoz, hogy a hőstressz tünetei megjelenjenek

A WBGT kalkulálása során három eszközzel gyűjtik be az eredmények kiszámításához szükséges adatokat: egy hőmérővel, ami az árnyékban mért hőmérsékletet jelzi, egy nedves hőmérsékleti hőmérővel, és egy fekete gömbbel, amivel a napsugárzás hatásának mértékét határozzák meg. A módszerrel körülbelül hét nappal előre lehet előrejelezni egy-egy régió leendő hőmérsékletét. A nedves hőmérsékleti index azonban nem csak a sportolók vagy a kiképzőtáborok kadétjai számára biztosít hasznos, vagy akár életmentő információkat, hanem azoknak is, akik például nehezebb fizikai munkát végeznek kültéren a nap sugárzásának kitett helyen.

Kifejezetten a WBGT aktuális értékeit mutató globális térképek nem igazán elérhetőek, a magyar időjárás előrejelzési oldalak is általában a hőmérsékletet, a relatív nedvességtartalmat, a szélerősséget, a páratartalmat külön-külön adják meg, de meglehetősen borsos összegért hozzá lehet jutni a nedves hőmérsékletet mérő eszközökhöz: ezek a készletek egy szettben tartalmazzák a fekete glóbuszhőmérőt, a nedves és száraz (környezeti) hőmérőt, esetleg páratartalom mérőt, valamint az eredményeket kijelző eszközt is.

(Fotó: PxHere, Testo, Getty Images/Diane Labombarbe: a borítókép csak illusztráció)

Mekkora hőséget visel el az emberi szervezet? A szűk keresztmetszet nem is a Celsius-fok, hanem a páratartalom – de miért öl meg egyeseket már a kisebb hőség is, míg másokat nem?