A Natural Hazards and Earth System Sciences című lapban megjelent tanulmány szerint Velence jövője az áradások szempontjából attól függ, hogy mennyire sikerül figyelembe venni a védművek tervezésénél a kibocsájtás hatását a tengerszint relatív emelkedésére. A tengerszint relatív emelkedése alapján becsülhető meg az áradás valószínűsége egyébként nem csak az UNESCO által a világörökség részének választott város, de a többi tengerparti település kapcsán is, és a fogalom a vízszint azon emelkedésére utal, amelyet a helyi szilárd talajhoz képest kell érteni (vagyis ez utóbbihoz képest relatív). Ebben az emelkedésben tehát nem csak a tengerszint emelkedése van belekalkulálva, de akár a talaj süllyedése is.

Velence kapcsán azt láthatjuk, hogy a hosszú távú előrejelzésekben rendkívül nagy a bizonytalanság: az elemzések az emelkedést 17 és 120 cm közé teszik 2100-ig. Ennek oka, hogy mindez attól is függ, miként változik addig az emissziós tevékenység (amire több forgatókönyv is létezik), illetve több fizikai folyamatot sem értünk eléggé jelenleg melyek távolról, illetve akár ott helyben hatnak a Földközi-tengerre, valamint az Adriai-tengerre. Ilyen folyamatok lehetnek a sarki jégtakarókat érintő dinamikák, illetve ezek következményei, melyeket jelenleg nehéz beültetni a modellekbe.

A másik probléma az áradás szempontjából az extrém időjárási jelenségek, amelyek súlyos áradásokat okozhatnak – Velence kapcsán ilyenek a sirokkó által okozott heves viharok, de sok más egyéb faktor is szóba jön, mivel ha ilyen közel állunk az áradási magassághoz, akkor bármilyen meteorológiai esemény áradást okozhat.

Rövid távon Velence városát óvja a MoSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico) parti védelmi rendszer, melyet 2020 októbere óta többször is bevetettek a város védelmének az érdekében. A MoSE egyébként egy integrált rendszer, amely telepített mobil kapuk soraiból áll, és ezek képesek a Velencei-lagúnát ideiglenesen elválasztani az Adriai-tengertől. Más intézkedésekkel, például a tengerpart megerősítésével, a rakpartok megemelésével, valamint a lagúna burkolásával és javításával együtt a MoSE célja, hogy megvédje Velencét és a lagúnát a legfeljebb 3 méteres áradásoktól. A rendszer működésének feltétele ugyanakkor, hogy 4-6 órával kell előre tudni a vízszint emelkedéséről – amennyiben pedig ez az előrejelzés hibás, úgy a MoSE nem fogja tudni betölteni a védelmi feladatát.

Magyarán Velence megóvásának kulcsa, hogy az előrejelzési modellből minél több bizonytalansági tényezőt kell kiiktatni.

A kutatók szerint jelenleg úgy tűnik, arra is van esély (még ha ennek valószínűsége nem is túl nagy), hogy 2075-től egész éven át le kell a lagúnát zárni. Egy ilyen extrém megoldás azonban ha meg is védené a várost az áradástól, a helyi élővilágra, valamint a gazdaságra is súlyos nyomást gyakorolna. A kutatók hozzáteszik, hogy a tengerszint akkor is emelkedne most már, ha teljesen sikerülne megállítani a globális felmelegedést a fosszilis tüzelők elhagyásával – igaz, jóval kisebb mértékben. Viszont az is látszik, hogy előbb vagy utóbb a tengermelléki települések adaptációs stratégiáin változtatni kell.

(Kép: az elárasztott Szent Márk tér, forrás: Wikipedia)

További cikkek a témában:

Egy csendes-óceáni országot lassan elnyel a tenger, de egy építésziroda szerint lenne megoldás a megmentésére A Kiribati Köztársaságot a folyamatos emelkedő tengerszint miatt lassan a megszűnés fenyegeti, de az UOOU építésziroda vízen lebegő házai a tervezők szerint megoldást nyújthatnának az egyre csökkenő földterület problémájára.

A Hold pályasíkjának a mozgása gyakori áradásokat okozhat a Földön 2030-tól Ha a klímaváltozás miatt nem emelkedne a vízszint, akkor a Hold sem jelentene veszélyt.

A Maldív-szigeteken épül a világ első úszó városa A kétszáz hektáron felépülő, mesterséges szigeteken álló város egy megoldás lehet arra, hogyan védekezhetnek a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedéssel szemben a szigetországok.