Orrvadászat, élőhely pusztulás, éghajlatváltozás, feketekereskedelem. Mindennapos problémák, amik Afrika- és Ázsia-szerte mostanra több orrszarvú fajt a kihalás szélére sodortak. Hogy véget vessenek mészárlásuknak, egyetemi és biotechnológiai cégnél tevékenykedő kutatók valósághű műszarvakat gyártottak, melyek szakasztott másai az eredeti testrésznek.

3D-nyomtatással az orrszarvúk védelmében

Elsőként a san francisco-i Pembient nevű startup határozta el, hogy benépesíti a szarvkereskedelem fellegvárát jelentő kínai piacot olyan kamu utánzatokkal, amelyek genetikai ujjlenyomata azonos az eredeti tülkökéhez. Ehhez mindenekelőtt kreatin fehérjéből és rinocérosz DNS mintából szárított port készítenek, majd 3D-nyomtatóval legyártják a másolatot. Matthew Markus, a  Pembient igazgatója a Digital Journalnak azt mondta, a mesterséges tülköt a vállalat a valódi szarv árának töredékéért árusítja, amivel remélhetőleg kiszoríthatják az orvvadászokat a piacról.

Ötletükön felbuzdulva az Oxfordi Egyetem kutatói szintén munkához láttak, ám ők lósörényt használtak az előállításhoz, amit aztán mesterséges selyemmel összeragasztottak, hogy hasonlítson az eredeti szarvra. Elképzelésük azonos volt a Pembientével: elértékteleníteni a valódi szarvakat, és műtülkökkel elárasztani a fekete piacot, így talán a jövőben kevesebb állat veszne oda. „Kutatásunkból világossá vált, hogy nagyon egyszerű és olcsó olyan természetes alapú szarvszerű anyagot alkotni, ami lemásolja az orrszarvúszarv tulajdonságait." - mondta Fritz Vollrath, a kutatás társszerzője. Hozzátette, gyártással nem foglalkoznának, azt ráhagynák másokra, -lásd: Pembient-, ők csupán azt remélik, hogy idővel elterjed a hír, miszerint a rinocéroszok szarvában semmi varázslatos anyag nincs.

Mire ez a nagy felhajtás a tülök körül?

A világon ma már csak körülbelül huszonötezer fajta orrszarvú él, mivel szarvaik feketepiaci értéke évről évre növekszik: 1993-ban nagyjából négyezer-hétszáz dollárt ért egy kilogramm szarv, 2012-ben már hatvanötezer dollárt. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a porított rinocéroszszarv valamennyi egészségügyi panaszra gyógyírt jelent. Bár a feltevésnek nincs tudományos alapja, emiatt mégis csak tavaly világszerte közel kilencszáz állatot levadásztak.

Az orrszarvúszarv másik különlegessége, hogy szinte száz százalékban keratinból áll. Viszonyításképp, a szaruképződmények többsége, így mondjuk a lovak patája vagy az emberi haj általában csak minimális mennyiséget tartalmaz, a rinocéroszok szarva ellenben tömör szaru.

Mi a baj a hamis szarvval?

A WWF szakértői a CNN-en vitatták a módszer hatásosságát: bár nem vitatják a kutatók nemes szándékát, az orrszarvúk helyzetén vajmi keveset javítana, ha egyszeriben elárasztanák a piacot a teljesen élethű hamisítványok.

„Az ázsiai piac csordultig tele hamis termékekkel a 2007-es orvvadászkrízis kirobbanása óta, az orvvadászati tevékenység ehhez képest nemhogy csökkent, inkább nőt."

"A vásárlók zöme továbbra is a valódi termékeket keresi, és a kockázatvállalástól sem riad vissza azért, hogy megbízható forrásból szarvakhoz jusson. A szintetikus termékek pedig kinézetre és biológiailag talán megegyeznek a valódival, de vajon a hatóságok hogyan tudják majd megkülönböztetni őket egymástól, különösen, ha azok porítva, gyógyászati termékekbe keverve jelennek meg a piacon?" Cathy Dean, a Save the Rhino szervezet elnöke hasonló álláspontot képvisel, szerinte az orrvadászat rég nem a szarvnak tulajdonított gyógyászati előnyökről, hanem valami egészen másról szól:

„Ha elkapunk egy valódi szarvkereskedőt, könnyen lehet, hogy védekezésképp bedobja a kártyát, miszerint ő azt hitte, hogy csak sörényből készült szarvat árul...bebizonyítani az ellenkezőjét egy bírósági eljáráson pedig nagyon bonyolult lenne. Az orvvadászatot leginkább egy emberi tulajdonság hajtja, amit úgy hívnak: hataloméhség."

"A gazdag üzletemberek hatalmas pénzösszegeket fizetnek azért, hogy megvegyenek egy egész szarvat, amit utána kiállítanak valahol. Ezzel akarnak erőfölényt demonstrálni, emellett megmutatni, elég jó kapcsolataik vannak ahhoz, hogy bármit megszerezzenek, amit csak akarnak." Hogy ki, és mikor vet véget a rinocéroszok indokolatlan gyilkolásának, arra sem a természetvédelmi szakemberek, sem a kutatók nem tudhatják a választ. Jon Taylor, a Save the Rhino szervezet munkatársa szerint ugyanakkor a megoldás laboratóriumi körülmények között nem születhet meg. Sokkal inkább a zsarnok emberi természet az, ami változtatásért kiált.

(Fotók: Unsplash)