Körülbelül 250 millió év múlva a Föld jelentős változásokon megy keresztül, mivel egy új szuperkontinens alakul majd ki: a Pangea Ultima. Ez az esemény szélsőséges éghajlati viszonyokhoz vezet, a hőmérséklet a szuperkontinens nagy részén meghaladhatja a 40 °C-ot.

Ezenkívül a vulkáni tevékenység hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki a légkörbe, ami tovább melegíti a bolygót. Ennek eredményeként a Föld szárazföldjének akár 92%-a is lakhatatlanná válhat a legtöbb emlős számára, ami tömeges kihaláshoz vezethet.

A számítások szerint tehát körülbelül 250 millió év múlva a bolygónkon kialakul majd egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Ez az esemény pedig súlyos következményekkel jár a bolygó éghajlatára és lakhatóságára nézve. A kutatók arra számítanak, hogy a szuperkontinens megjelenése jelentős vulkáni tevékenységet vált ki, ami a szén-dioxid szint komoly megugrásához, ezzel pedig a hőmérséklet emelkedéséhez vezet – mindez azt jelenti, hogy bolygónk felszínének 92%-a lakhatatlan lesz az emlős állatok, köztük az ember számára is. Ahogy Hannah Davies, a GFZ Német Geotudományi Kutatóközpont geológusa (Potsdam) nyilatkozott:

„Úgy tűnik, az élet a jövőben egy kicsit nehezebb időszak elé néz. Ami egy kicsit lehangoló.”

A Pangea Ultima klímamodellezése, amelyet Alexander Farnsworth és csapata végzett a Bristoli Egyetemen, azt mutatja, hogy a szuperkontinens nagy részén 40 °C-ot meghaladó perzselő hőmérséklet lesz. Ezek a szélsőséges körülmények alkalmatlanná teszik kontinens nagy részét az emlős élet számára, mivel a szárazföldi területeket lakhatatlan sivatagokká változtatják. Ezenkívül a nedvesség hiánya korlátozza a szilícium-dioxid óceánokba történő bemosódásának a természetes folyamatát – ami még tovább csökkenti a CO2 kivonását a légkörből.

A helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy a Nap előre jelzett, 2,5%-os fényerőnövekedése fokozza a globális felmelegedést. A legrosszabb forgatókönyv szerint, amikor a CO2-szint eléri az 1120 ppm-t (ami a jelenlegi szint duplája), a Föld felszínének mindössze 8%-a, elsősorban a tengerparti és sarki régiók maradnak lakhatóak az emlősök számára, vagyis tömeges kihalás fog lezajlani.

Persze mindebből semmi sincs kőbe vésve -- attól függően, hogy miként alakul ki Pangea Ultima, akár más, kedvezőbb éghajlati viszonyok is megvalósulhatnak, mindenesetre az eddigi tapasztalatok alapján a szuperkontinensek kialakulása jellemzően hatalmas belső sivatagi területekhez, és tömeges kihalásokhoz vezetnek. Más kérdés, hogy azért mégiscsak negyedmilliárd évről beszélünk, és kell ahhoz némi optimizmus, hogy feltételezzük, ez az emberiség problémája lesz, és némi pesszimizmus, hogy azt gondoljuk, hogy ha fajunk megéri azt a korszakot, nem fog tudni megbirkózni ezzel a kihívással.

(Kép: A Pangea Ultima várhatóan körülbelül 250 millió év múlva alakul ki, amikor az Európát, Ázsiát és Afrikát magában foglaló szárazföld egyesül Amerikával. Forrás: Alex Farnsworth és Chirs Scotese)