A fejlett országokban az ivóvíz általában biztonságosnak számít, sajnos azonban rejtett szennyeződések néha mégis előfordulhatnak. Évtizedeken át feladta a leckét a tudósoknak egy titokzatos “fantomvegyszer”, amely a kezelt ivóvízben található. Most azonban a kutatóknak sikerült azonosítaniuk ezt az eddig megfoghatatlan vegyületet, amely egyébként teljesen új a tudomány számára – számol be róla a New Atlas.

A víz fertőtlenítésére gyakran használnak klórt vagy klóramint. Bár a klóramin hatékonyabb, és kevesebb káros mellékterméket is termel, mint az előbbi, ezzel is akadnak azért problémák. A kémiai vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a klórozás során használt nitrogén 5-10%-a eltűnik – méghozzá egy eddig ismeretlen molekulához kötődve. Ennek az azonosítatlan molekulának a kiléte azonban mindeddig rejtély maradt. A kutatók most azonban megállapították, hogy ez a vegyület a klórnitramid anion, egy negatív töltésű molekula, amely klór-, nitrogén- és oxigénatomokat tartalmaz. Nagy felbontású tömegspektrometria és mágneses magrezonancia spektroszkópia segítségével sikerült szintetizálni, izolálni és elemezni is ezt a rejtélyes molekulát, így feltárhatták annak szerkezetét és a tulajdonságait.

Kiderült az is, hogy ez az anyag adott esetben igen komoly mennyiségben lehet jelen: az Egyesült Államok több klóraminnal kezelt vízrendszerében végzett tesztek kimutatták, hogy a klórnitramid koncentrációja elérte a 100 mikrogramm/litert – ami egyébként magasabb, mint a fertőtlenítési melléktermékekre általában engedélyezett 60–80 mikrogramm/literes szabályozási határérték. Ez felveti a lehetséges egészségügyi kockázatok kérdését is.

Bár a klórnitramiddal eddig még nem végeztek közvetlen toxikológiai vizsgálatokat, az előzetes elemzések arra utalnak, hogy talán nem teljesen ártalmatlan. Mint azt Oliver Jones, az RMIT Egyetem professzora elmondta:

“Most, hogy ismerjük ennek az anionnak a kilétét, érdemes lenne toxikológiai vizsgálatokat végezni vele kapcsolatban. Ugyanakkor nem aggódom túlságosan a csapvíz miatt. Ez a vegyület nem új felfedezés, csupán most sikerült pontosan meghatározni.”

Jones kiemelte, hogy noha a klórnitramidot már évtizedek óta kimutatták egyes ivóvízrendszerekben, a vizsgált minták többségében pedig a koncentráció sem haladta meg a fertőtlenítési melléktermékekre vonatkozó szabályozási küszöbértéket. Ráadásul a kutatás során mindössze 40 mintát elemeztek, ami nem elég ahhoz, hogy átfogó következtetéseket vonjanak le az amerikai ivóvíz állapotáról. Magyarországon egyébként az ivóvíz fertőtlenítésére elsősorban klórt alkalmaznak.

(Kép: Pixabay/Ralf1403)