Laborban létrehozott petesejtek és spermiumok?

Bárhogyan is vélekedjünk a kérdésről, tény, hogy folynak kutatások ebben az irányban, és a siker alapjaiban változtathatja meg a reproduktív tudományt. Éppen ezért az Emberi Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (HFEA) nemrégiben ülést tartott, ahol megvitatták egy ilyen áttörés etikai és gyakorlati következményeit, kiemelve mind az előnyöket, mind a lehetséges aggályokat – írja a The Guardian nyomán az Interesting Engineering.

Az in vitro gametogenezis (IVG) néven ismert eljárás során laboratóriumi úton állítanak elő ivarsejteket úgy, hogy őssejteket vagy bőrsejteket programoznak át petesejtté vagy spermiummá. Bár a technológia még kezdeti fázisban van, kutatók már sikeresen hoztak létre egészséges utódokat egereknél ilyen módon előállított ivarsejtekből. Az emberi alkalmazás azonban még várat magára – szakértők szerint a megvalósulás ideje két és tíz év között lehet. Ha pedig ez a technológia biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, az IVG új lehetőségeket nyithat meg azok számára, akik termékenységi problémákkal küzdenek, az azonos nemű párok, sőt akár többpartneres kapcsolatokban élők előtt is. Emellett csökkentheti a donor ivarsejtek szükségességét a mesterséges megtermékenyítések és a reprodukciós kutatások során.

„Ez alapvető újítás lehet a reproduktív biológia területén”

– mondta Peter Thompson, a HFEA vezérigazgatója a The Guardian-nek adott interjújában.

Noha az IVG rengeteg lehetőséget rejt magában, komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet. A több genetikai szülőtől származó embriók létrehozása vagy akár a természetes fogantatás teljes kiváltása finoman szólva is „kihívást jelenthet” a társadalmi normák számára. A technológia jövője így nagymértékben attól függ, hogyan fogadja azt a közvélemény. Az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Hollandiában és Japánban végzett kutatások szerint a társadalom nyitott az IVG-re, feltéve, hogy szigorú szabályozás és ellenőrzés övezi. Sokan a hagyományos lombikbébi-kezelések kevésbé invazív alternatívájának tekintik, különösen azért, mert a folyamat során a páciens saját sejtjeit használják fel.

Ugyanakkor az etikai kérdések továbbra is élénk vitákat szülnek. Az a gondolat, hogy valaki kizárólag a saját sejtjeiből hozhatna létre utódot, egyesek szerint „a vérfertőzés legszélsőségesebb formájának” tekinthető. A másik véglet az a lehetőség, hogy egy embrió genetikai állománya kettőnél több szülőtől származhat – ez szintén komoly erkölcsi és biológiai kérdéseket vet fel.

Mindezek ellenére az olyan biotechnológiai vállalatok, mint a Conception és a Gameto, gőzerővel dolgoznak az emberi ivarsejtek mesterséges előállításán. Bár a tudomány még nem tart ott, egyre valószínűbb, hogy az IVG még a mi életünk folyamán mindennapi valósággá válhat.

(Kép: Pixabay/PublicDomainPictures)