Indulhat a téridő hullámzását kutató LISA-küldetés

2024 / 01 / 28 / Felkai Ádám
Indulhat a téridő hullámzását kutató LISA-küldetés
A Lézer Interferométer Űrantenna (LISA) küldetés célja az űrből érkező gravitációs hullámok észlelése és tanulmányozása – ezt hagyta most az ESA jóvá. A LISA, az ESA tagállami űrügynökségei, a NASA és egy nemzetközi tudományos konzorcium részvételével létrejött együttműködés három űrhajóból áll majd, amelyek háromszöget alkotnak az űrben a téridő hullámzásainak az észlelésére. A 2035-re tervezett LISA hatalmas égi események gravitációs hullámait fogja vizsgálni – így vizsgál olyan kérdéseket, mint az univerzum eredete, a fekete lyukak vagy az univerzum tágulása.

Az Európai Űrügynökség tudományos programbizottsága jóváhagyta a Lézer Interferométer Űrantenna (LISA) küldetést – írja a hivatalos közlemény. Mindez zöld utat jelent a műszerek és űrhajók építéséhez, a munkálatok pedig 2025 januárjában kezdődnek, miután kiválasztottak egy európai ipari vállalkozót.

A három űrhajóból álló LISA a Föld nappályáját követi, és egy 2,5 millió km-es egyenlő oldalú háromszöget alkot. Ezek az űrszondák lézersugarak segítségével fognak kommunikálni, és 2035-re tervezik a startot egy Ariane 6 rakéta fedélzetén. A küldetés az ESA, tagállami űrügynökségei, a NASA és a nemzetközi tudósokból álló LISA konzorcium együttműködése.

A LISA bár tehát egy csúcstechnológiájú küldetés, az alapja Einstein egy évszázaddal ezelőtti elméletéből fakad a gravitációs hullámokról, a téridő finom hullámzásairól, amelyeket a nagyobb tömegű objektumok gyorsulása hoz létre. Ezek a hullámok megfoghatatlanok maradtak mindaddig, amíg a közelmúlt technológiai fejlődése lehetővé nem tette az észlelésüket. A LISA projekt tudósa, Nora Lützgendorf elmondása alapján a LISA fontossága abban rejlik, hogy a Földön lehetségesnél alacsonyabb frekvenciájú gravitációs hullámokat érzékel, és így rávilágít az univerzum “csecsemőkorában” lezajlott kozmikus eseményekre.

A misszió céljai ambiciózusak. A LISA célja a galaxisközpontokban bekövetkezett kolosszális fekete lyuk ütközésekből származó téridő hullámzás észlelése, betekintést nyújtva a fekete lyukak eredetébe és a galaxisok evolúciójában betöltött szerepébe. A misszió lényege ennek megfelelően pedig, hogy megfigyelje az univerzum kezdeti pillanatait, közvetlenül rápillantva az Ősrobbanás utáni másodpercekre. Ezenkívül a LISA hozzá fog járulni az univerzum tágulási sebességének megértéséhez, kiegészítve az épp zajló vizsgálatokat, például az Euclid küldetést.

A tágabb házunk tája, tehát a Tejútrendszer szempontjából a LISA az összeolvadó kompakt objektumokat fogja vizsgálni, amelynek köszönhetően nem csak a galaxisunk szerkezetéről tudhatunk meg többet remélhetőleg, de a fejlődéséről is.

A LISA detektálási módszere arany-platina kockákra épül – ezek mindhárom űrhajóban teszttömegekként funkcionálnak, amiket lézer-interferometriával figyelnek. Ez a technika lehetővé teszi, hogy nagyon apró, néhány milliárdod milliméteres távolságváltozásokat észleljenek a szóban forgó tömegek között, amelyeket a gravitációs hullámok okoznak. Az interferometria lényege, hogy lézersugarakat bocsátanak ki, amelyek visszaverődnek ezekről a kockákról. Az így visszaverődő lézersugarakat összehasonlítják, aminek köszönhetően tehát a legkisebb távolságbeli eltéréseket is képesek érzékelni. Ez a módszer nagyon érzékeny, így képes a gravitációs hullámok által okozott nagyon apró térbeli változásokat is detektálni.


A LISA egyik aranykockája (ESA)

A tervezés során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a külső tényezők, például a kozmikus sugárzás vagy más űrhajós tevékenységek, ne befolyásolják a méréseket. Ez azt jelenti, hogy a kockák szabadon lebegnek az űrhajók speciális tartályában, és csak a gravitációs hullámok hatására mozdulnak el. Ez a precíziós kialakítás épít a LISA Pathfinder és más küldetések, mint például a Gaia és az Euclid által már demonstrált pontosságra.

Az ESA Cosmic Vision 2015–2025 programjában a harmadik nagy küldetésként kiválasztott LISA csatlakozik a kozmikus megfigyelők flottájához. Kiegészíti a jelenleg tanulmányozási fázisban tartózkodó NewAthena küldetést – ezt a várhatóan 2037-ben elindított nagy röntgenmegfigyelőt. Az ESA irányítja a LISA űrrepülőgépeit, kilövését és műveleteit, számos európai ország és a NASA jelentős hozzájárulásával.

(Kép: ESA)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Naponta egy
Naponta egy "Napot" fogyaszt el a rekordokat döntő kvazár
A kvazárt négy évtizede fedezték fel, de extrém fényessége megtévesztette a kutatókat, így csak most derült ki, hogy a jelenség valójában a legfényesebb kvazár, amit valaha detektáltak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.