A föld bolygó 3 billió (10¹²) fának ad otthont. A Nature folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a szám sajnos csökken. Sajnos a fák helyett alkalmazható fenntartható alternatívák ritkák, részben azért, mert a fa sok termék előállításához szükséges. Ezen csak az olyan innovatív cégek és ötletek változtathatnak, mint a holland CocoPallet nevű startup.
A CocoPallet 100 százalékban bioalapú, tartós, szállítmányozásban használatos raklapokat állít elő újrahasznosított kókuszdió-héj hulladékból. A CocoPallet által alkalmazott eljárás olcsóbb, mint a fa használata (és a rendkívül mérgező metil-bromid füstölés sem szükséges hozzá, amelyet egyes országokban, például Magyarországon, még ma is használnak a fa raklapok gyártása során.) Nem igényelnek semmiféle ragasztót sem, mivel a kókuszdió héjának saját természetes ragasztója van, az úgynevezett lignin. Ez a természetes ragasztó akkor aktiválódik, ha megőrlik a kókuszdió héját és magas hőmérsékleten összepréselik az őrleményt. Becslések szerint a CocoPallet több mint 200 millió fát ment meg a kivágástól minden évben. Mivel a raklapokat az egész világon használják a szállítmányozásban, ez a nagy szám nem is meglepő.
A metil-bromid olyan kártevők elleni füstölőszer (fumigáns), amelyet pókok, kullancsok, gombák, növények, rovarok és rágcsálók elleni védekezésre használnak. 1932-ben került bevezetésre, használják a mezőgazdasági termékek, a gabona-felvonók, a malmok, a hajók, a ruházat, a bútorok és az üvegházak füstölésére. Nagy gázkoncentráció belégzése tüdőödémát okozhat, és ronthatja a légzőszervi funkciókat. A metil-bromid akut belégzése gyakran neurológiai következményekkel jár. A gáz irritálja a felső légutak szemét, bőrét és nyálkahártyáit. Lehet viszketést, vörösséget és hólyagokat okozhat. Bizonyos esetekben vese- és májkárosodást figyeltek meg.
A technikát eredetileg a Wageningeni Egyetem kutatói fejlesztették ki, de később a CocoPallet alapítója Michiel Vos vállalkozó vitte piacra.
Jan Van Dam a Wageningeni Egyetem növénytudósa, aki növényi rostokból készült anyagok gyártására szakosodott, ennek ellenére soha nem fordult meg a fejében, hogy bármit is készítsen kókuszdióból, amíg egy indonéz fiatalember 20 évvel ezelőtt egy farostlemezzel a hóna alatt be nem nyitott az egyetem irodájába.
“Úgy nézett ki, mint egy normál farostlemez. De az illető azt állította, hogy nem rönkölt fákból készült, hanem kizárólag a kókuszdió kérgéből, a gyümölcs külső héjából. Kőkemény, faszerű deszka anyag kókuszdió-héjból? Ez számomra újdonság volt”
- meséli Van Dam, aki hatalmas potenciált látott a kókuszdió héj üzletben, különösen Ázsiában, ahol a kókuszdiók hulladéka bőségesen rendelkezésre áll.
"Számos trópusi országban a kókuszdió-hulladék szimplán elrothad, vagy eltüzelik. Ha nyersanyagokat állítunk elő a héjból, akkor egy csapással több legyet is üthetünk: megakadályozzuk az erdőirtást, mivel kevesebb fa kitermelése szükséges, extra jövedelemhez juttatjuk mezőgazdasági termelőket, mivel ami eddig hulladék volt, holnaptól bevételi forrás, és megakadályozzuk az anyag lassú elrothadását, csökkentve ezáltal a légszennyeződést, lassítva a klímaváltozást" - teszi hozzá.
A kutató már 2005-ben megkísérelte előállítani ezt a technikát a Fülöp-szigeteken, ahol egy kísérleti gyárat is megnyitott. A nem megfelelő helyi energiaellátás miatt azonban a projekt rövid életű lett.
Szerencsére az okos technológia 2010-ben újjáéledt, amikor Michiel Vos rátalált Van Damra. Vos keményfa alternatívát készített bambuszrostból, és természetes ragasztóra volt szüksége, ezért tanácsot kért Van Damtól a lehetőségekkel kapcsolatban.
Van Dam javasolta, hogy használjon kókuszdió héjat, mert a keresett ragasztó ott van a kókuszdió héjában. Azt is hozzátette, hogy Ázsiaszerte megtalálható ez bárhol, ráadásul ingyen, az utak oldalában hever.
Vos lenyűgözve távozott, és arra a következtetésre jutott, hogy megtalálta a technológiát, amit a raklapok tökéletesítéséhez keresett. “Ázsia több mint egymilliárd raklapot gyárt évente. Puhafára van hozzá szükség, amely nem nő a trópusokon, ezért Kanadából, Új-Zélandról vagy Kelet-Európából importálják nagy mennyiségben.
"Komplett erdőket vágnak ki és szállítanak el Ázsiába a raklapok készítéséhez, amelyeket azután termékek Amerikába vagy Európába történő visszaszállításához használnak fel.
Nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb lenne, ha az ázsiai raklapok helyi anyagokból készülnek.” - foglalja össze Vos. „A CocoPallet fontos előnyökkel rendelkezik: erősebb és könnyebb, mint a régimódi raklapok, tűzálló, és a módosított kialakításnak köszönhetően könnyebben egymásba illeszthetőek, így kevesebb helyet foglalnak el. De mindenekelőtt olcsóbbak, és az alacsonyabb ár mindig a legjobb értékesítői érv a fenntartható termékek számára”- tette hozzá Vos.
Van Dam szerint a kókusz-alternatíva vízálló is és a termeszekkel szemben is ellenáll, ami a trópusi felhasználás szempontjából fontos tényező. A Vos és a CocoPallet vállalkozói és innovációs díjakat nyert el, és most már van működő gyáruk is Indonéziában.
A CocoPallet igazi win-win megoldás, amely több millió fát ment meg, miközben egy hulladékként kezelt mellékterméket is újrahasznosíthatóvá tesz. Ennél jobbat kitalálni sem lehetne!
(Forrás: Intelligentliving Képek: Pexels, CocoPallet)