A fejlődés dilemmája

"Az a nemzet, amely a mesterséges intelligencia területén vezető szerepet játszik, az egész világot irányítani fogja." - idézte Vlagyimir Putyint a NATO 2018-as NAC/MC Away Day rendezvényének nyitóbeszédében Denis Mercier, a NATO akkori stratégiai vezetője (Supreme Allied Commander Transformation) és a nap folyamán egy speciális vendég segítségével bizonyította, hogy az MI rendszerek milyen fejlődési szinten állnak: Mercier nem mással, mint Sophia robottal beszélgetett a mesterséges intelligencia által biztosított előnyökről a NATO jövőjét illetően.

"Az emberekkel együtt dolgozni - ez jelenti a jövőt"

- nyilatkozta a Hanson Robotics humanoidja az eseményen, amelyen többek között Porkoláb Imrének jóvoltából vehetett részt, aki a NATO Stratégiai Parancsnokának pentagonbeli képviselőjeként a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosságára igyekezett felhívni a katonai vezetőség figyelmét.

Porkoláb az MVM Zrt. november 10-én adásba kerülő Future Talks című rendezvényén arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia jelentette változások az automatizálás révén nem csak veszélyeket, hanem nagy előnyöket is tartogatnak az emberiség számára: erre példának a magyarországi ZalaZONE tesztpályát, illetve az itt zajló munkákat hozta fel, amelyek az önvezető autók fejlesztését célozzák és ezzel egyedülálló eredményeket érnek el az automatizálás területén. Az ötös szintű önvezetés azonban gondokat is okozhat, a teljes robotizáció helyett fontos, különösen a katonai alkalmazások tekintetében, hogy megtartsuk az emberi beavatkozás (human in the loop) lehetőségét is, vagyis a végső igen-nem döntést végül egy ember hozza meg. Lényegbevágó kérdést jelent, hogy

"ha valaki ötös szintű autonóm rendszert épít, akkor hogyan lehet fenntartani az etikai elveket?"

Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. társalapítója a témával kapcsolatban felvetette, hogy vajon amennyiben két egymással szemben álló fél egy háborús helyzetben ugyanolyan autonóm hadsereggel rendelkezik, de az egyikük számára szükséges az emberi irányítás megtartása is, melyikük fog győzni, de Porkoláb szerint az ember-gép összefogás magasabb szintű együttműködésre ad lehetőséget, így az emberi kreativitás mindig nagy szerepet fog játszani a stratégiai tervezésben.

Kik alakítják a jövőt?

A kerekasztal beszélgetéshez két külföldi szakértő, Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, a Hayden Planetárium igazgatója és Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója is csatlakozott online formában, hogy az innovációk előnyeiről és hátrányairól vitázzanak. Neil deGrasse Tyson Porkolábbal egyetértésben elmondta, hogy a kreativitás és az emberiség változtatás iránti igénye alapvető részét képezi a civilizációnak és a világ fejlődésének, így bizonyos technológiák veszélyessé is válhatnak a jövő szempontjából: a génszerkesztéssel túlságosan tökéletessé tett embereknek például nem marad elég indíttatása új dolgok feltalálására, mivel azt a régebbi időkben és ma is, főként a nehézségekkel való megbirkózás és az életkörülmények javítása motiválta.

De ha ennyire fontos az innováció, vajon kik azok, akik valóban tesznek is azért, hogy új technológiák, rendszerek és módszerek jelenjenek meg a világban? Az MVM az "utca embereit" kérdezte a témáról és a válaszok során a név, ami többször is felmerült, Elon Muské, a SpaceX alapítójáé volt. Emellett Jeff Bezost, Steve Jobsot és Huang Zsen-hszünt, a Nvidia vezetőjét és Böszörményi-Nagy Gergelyt, a Brain Bar alapítóját említették a megkérdezettek, vagyis a mai kor híresebb neveit, akik üzletemberként is sikeresnek bizonyultak és az általuk alapított cégek anyagilag is kiemelkedően teljesítettek, vagyis, ahogy az egyik válaszadó fogalmazott Musk kapcsán,

"az ötleteit át tudta ültetni a cégeibe".

A meghívott vendégek azonban eltérően gondolkoztak arról, ki is számít valódi innovátornak, Neil deGrasse Tyson Leonardo da Vinci nevét említette, Kelly Edisonét, Porkoláb az Irakban az Al-Kaida ellen harcoló és a hadsereg szervezetét megújító Stanley Allen McChrystal tábornokáét, Duda Ernő pedig úgy vélekedett, hogy az innovációt nem egy újdonság feltalálása, hanem ennek megvalósítása, ennélfogva sok-sok kevéssé ismert, a színfalak mögött dolgozó szakember közös munkája jelenti.

Végső határ az űr?

Az innovációkhoz tehát lényegében bárki hozzájárulhat, aki kellő fantáziával és ötletességgel lát neki a munkájának, de a környezet hozzáállása is sokat nyom a latban a haladás elősegítése vagy hátráltatása révén: deGrasse Tyson szerint egy olyan társadalomban, ahol nem lehet a szülők, tanárok, előző generációk igazát kétségbe vonni vagy nekik ellentmondani, nem születik igazi innováció. A jövő technológiáinak fejlődését sok tényező befolyásolja és sok olyan aspektusa van a fejlesztéseknek, ami miatt nem lehet előre látni az utat és azt, hogy a holnap világában pontosan hogyan élnek majd az emberek: nehéz megválaszolni például a kérdést, hogy fog-e valaha is ember születni a Marson? A Wired alapítója szerint sosem fog olyan ember élni a vörös bolygón, aki valódi "marsi" származású (vagyis már a szülei is a Marson születtek) és ezt vallja Neil deGrasse Tyson is, aki szerint a Mars kolonizálása azért nem fog megvalósulni, mert egészen egyszerűen nincs elég motiváció arra, különösen állami szinten, hogy emberek tartósan megtelepedjenek ilyen távoli helyszínen.

Az űrbeli lehetőségek kiaknázása inkább gazdasági szempontból lehet érdekes, a Marsra indított turizmus vagy az aszteroidák bányászatának beindítása már valószínűbb eshetőségek. A magyar fejlesztések tekintetében az űr a sugárzási értékek mérése, a dozimetria és a sugárzásvédelem területén tartogat nagy lehetőségeket, mivel ebben a szektorban a nemzeti kutatások élén járnak, erről Zábori Balázs űrkutatási mérnök, a Remred Kft. műszaki igazgatója beszélt az MVM eseményén.

Az előadáson sok más téma is előkerült az innovációk komplex tárgykörével kapcsolatban, valamint Hayley Arceneaux, az Inspiration 4 misszió egyik tagja is elmesélte űrbeli élményeit és azt, hogy mennyiben változtatta meg a Földtől távol töltött idő - aki szeretné a teljes műsort megtekinteni, az november 24-éig az MVM Future Talks oldalán és a YouTube csatornán is elérheti a felvételt.

(Fotó: Getty Images/NurPhoto/wonry/Nisian Hughes, Pixabay/PatoLenin)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.