1,012 exaflop/s teljesítmény. Ez az érték jelöli a jelenlegi (hivatalosan) második leggyorsabb számítógép gyorsaságát és másodpercenként több mint egytrillió lebegőpontos művelet elvégzésének képességét jelenti, amivel az Aurora csak kicsivel maradt le a legnagyobb kapacitású szuperszámítógép, a Frontier mögött. Az Intel nemrégiben helyezte üzembe a gépet az Argonne Nemzeti Laboratóriumban, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának kutatóközpontjában és az Aurora a világ legjobb szuperszámítógépeit értékelő TOP 500 listára is felkerült, ahol a második helyet foglalta el még 2023 novemberében, idén pedig sikerült megtartania helyét, csak ezúttal már sokkal nagyobb, exaflopos teljesítménnyel.

Az Intel a gépet a Hewlett Packard Enterprise és az Argonne segítségével fejlesztette és ez az első exaléptékű rendszerük, ami Intel hardverelemekre épül. Az Aurora alapját a HPE Cray Shasta szuperszámítógépes architektúrája adja, ami a legújabb generációs szoftvereket tartalmazza, valamint az Intel Exascale Compute Blades eszközei és szintén az Intel Xeon CPU Max Series processzorait és az Intel Data Center GPU Max Series gyorsítóit rejti magában. A gép tárolórendszere úgynevezett DAOS (Distributed Asynchronous Object Storage) megoldással működik és több mint 230 petabájt kapacitású, emellett a CPU és GPU tekintetében is kiemelkedő számok jellemzik: 21 248 Sapphire Rapids Xeon CPU-t és 63 744 Ponte Vecchio GPU-t tartalmaz.

A TOP500 bemutatása szerint az Aurora egyelőre a teszteken a másodpercenkénti egytrillió lebegőpontos műveleti sebességet csak kicsivel haladja meg, de a számítógép még nem működik teljes kapacitással, az Intel tervei szerint később átlépheti a 2 exalopos teljesítményt is. Ezzel lekörözné a jelenlegi TOP500-as csúcstartót, az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Frontierét, amely 1,206 exaflop/s teljesítménnyel tartotta meg a legutóbbi értékelés során vezető pozícióját. A Frontier 2022-ben utasította maga mögé az addigi első helyezettet, a japán Fugakut és egyúttal ez volt az első gép a világon, ami elérte az exaléptékű gyorsaságot, legalábbis a hivatalos besorolás szerint.

Ami az egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek fejlesztését indokolja és egyúttal motiválja, az a sokféle felhasználási kör, amelyek terén a hatalmas számítási kapacitás nélkül nem lehetne ugyanazokat az eredményeket elérni.

Az Intel elmondása szerint a következő generációs tudományos kutatások extrém HPC (high-performance computing, nagyteljesítményű számítás, más néven szuperszámítógépek) rendszereket igényelnek, amit csak az újabb fejlesztésekkel lehet kielégíteni.

Az Aurorát számos tudományos munkára használják majd, a Princeton plazmafizikai laboratóriumának fizikusa például a fúziós reaktorok biztonságát védő mechanizmusokat kutatja majd a gép segítségével, az Argonne Nemzeti Laboratórium kutatója az univerzum sötét oldala, vagyis a sötét anyag és sötét energia után nyomoz, hogy feltérképezze a világegyetem azon 95%-át, amelyet jelenleg még kevéssé ismerünk, de folynak majd kutatások a rákterápiákkal, az idegtudományokkal és újfajta, kisebb fogyasztású repülőgép-struktúrákkal kapcsolatban is.

(Fotó: Intel)

Első alkalommal lépte át egy szuperszámítógép az exaflopos teljesítményt A Föld teljes lakosságának négy évébe telne megoldani azt a feladatot, amit a Frontier egy másodperc alatt képes elvégezni.