Intenzív energiakitörés találta el a Földet egy közeli galaxisból, ahol arany születik

2022 / 12 / 08 / Felkai Ádám
Intenzív energiakitörés találta el a Földet egy közeli galaxisból, ahol arany születik
A rekordhosszúságú GRB egy közeli, de különös galaxisból származik – ez lehet az egyik hely, ahol arany képződik nagyobb számban az univerzumban.

Kilonóvát először a NASA Hubble űrteleszkópja érzékelt 2013-ban, és olyan eseményt jelent, mely során két rendkívül sűrű objektum olvad össze. A szóban forgó test lehet két neutroncsillag, de akár egy neutroncsillag és egy fekete lyuk is – akárhogy is, az összeolvadást rövid gamma-kitörés (gamma-ray burst/GRB) kíséri. A GRB jellemzően néhány másodpercig tart mindössze, amit utófénylés szokott követni a látható fény spektrumában vagy az infravörösben – ez utóbbi pár órán vagy akár pár napon át is eltarthat. A kilonóva két okból is érdekes (már azon kívül, hogy általában is kedvelhetjük a masszív robbanásokat): az egyik, hogy ennek során képződhetnek és szóródhatnak szét az univerzumban nagy mennyiségben az olyan nehéz kémiai elemek, mint az arany vagy a platina. A másik, hogy az esemény során megjelenő gravitációs hullámok Albert Einstein felvetését igazolják.

A jelen cikk tárgyát adó kilónovát először 2021 decemberében észlelte a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma és a Fermi Gamma-űrtávcső. Azóta a kutatók arra törekednek, hogy kategorizálják a robbanást, és megértsék, honnan eredhetett – számol be róla az Independent. Ez az esemény azért volt különösen jelentős, mert példátlanul hosszú, 50 másodpercen át tartó gamma-kitöréssel járt. Az észlelést követően a kutatók rögtön az említett utófénylés segítségével próbálták beazonosítani a GRB forrását. A felfedezés azért rendkívül jelentős tehát, mert ilyen hosszú ideig, tehát közel egy percig tartó gamma-kitörést még sosem érzékeltek – a tudósok szerint pedig mindez a GRB tanulmányozásában paradigma váltást is okozhat.

A feltételezések alapján a rekordhosszúságú kitörést egy masszív csillag összeomlása okozhatta, de nem zárható ki az sem, hogy egy fekete lyuk tépett szét egy neutroncsillagot. Azonban nem csak a kitörés hossza szokatlan, de a galaxis is, ahol a kilónova eseményre sor került – mivel egy relatíve közeli galaxisról van szó, a kutatók ezt kiválóan tanulmányozhatták, és ez alapján a galaxis fiatal, és még születnek benne csillagok. Ami azt jelenti, hogy pontosan az ellentéte annak a másik közeli galaxisnak, ahol valaha is érzékeltek ilyen eseményt.

A kutatók egyébként remélik, hogy a James Webb űrteleszkóp majd segít a kilonóvák tanulmányozásában is, amelynek az érzékeny spektroszkópja akár azt is segíthet közvetlen bizonyítani, hogy az ilyen események során valóban nagy számban formálódnak az említett nehezebb kémiai elemek.

(Kép: Flickr/European Southern Observatory)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.