Az intuíció, és legfőképp annak működése elsőre megfoghatatlan folyamatnak tűnhet, hiszen olyan boszorkányos érzéseket kelthet bennünk, mintha belelátnánk a jövőbe. Tudományos oldalról szemlélve azonban már nem is olyan meglepő, hogy a racionális gondolkodás mellett intuitív képességeink is vannak; agyunk elvégre nap mint nap ingerek millióival találkozik, vagyis rengeteg olyan információt tárol, melyeknek sokszor tudatában sem vagyunk, mégis segítségünkre lehetnek döntéshozatalnál. Mindezen észrevétlen információk, gondolatok, érzések felszínre kerülését nevezzük intuíciónak.

Nem szupererő, de fontos

Az ismert pszichoanalitikus, Carl Gustav Jung így elmélkedett az intuícióról: “Valahányszor különleges körülményekbe csöppenünk – megalapozott értékek, elképzelések nélkül – intuitív képességeinktől függünk.” Jung szerint az intuíció segítségünkre van a körülöttünk lévő világ megismerésében és megértésében azáltal, hogy egyfajta tudattalan képesség ruház fel bennünket a lehetőségek érzékelésére.

Ennek ellenére megérzéseink pontossága egyáltalán nem biztos, ahogy az sem, hogy minden alkalommal segítenek jó döntést hozni, mivel intuitív döntéseinket tudattalan tényezők is befolyásolhatják.

Mikor támaszkodhatunk a megérzéseinkre?

Az intuitív döntések gyorsan születnek, ami egyszerre jelenti legnagyobb előnyüket és hátrányukat; ezt bizonyítja annak a vizsgálatnak az eredménye, amely során a résztvevőknek nyolc olyan feladatot kellett elvégeznie, melyek közül négy analitikus gondolkodásra (szabályok, összefüggések megértésére) irányult, négy pedig kreativitásra és az intuíciójuk alkalmazására (például új termék létrehozására). Az alanyok megérzésekre való hagyatkozása teljesítményjavulást eredményezett a kreatív feladatok megoldásakor, ám legalább ennyire látványosan rontotta, amikor problémamegoldó gondolkodásra lett volna szükségük.

Magyarán nem érdemes az intuíciónkra hagyatkoznunk komplex, átgondolt választ igénylő problémák esetén.

Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az intuíciónak

Az a gyorsaság, amivel intuíciónk felbukkan, sebezhetővé teszi az ekkor hozott döntéseinket is. A megérzések ugyanis nagyobb teret biztosítanak a sztereotípiák, előítéletek megjelenésének, sőt egy sor döntéshozatali csapdának is, mint amilyen a lehorgonyzási heurisztika; klasszikus példa, ha egy idegennel történő első benyomás negatív érzéseket vált ki belőlünk, sokszor évekkel később sem szabadulhatunk a gondolattól, még akkor sem, ha idővel kiderül, hogy tévesen ítéltük meg az illetőt.

A stressz az intuíció 'legjobb barátja'

A Psychology Today egyik szerzője, Matt Hutson szerint stressz hatására hajlamosabbá válunk az intuíciónkra hagyatkozni, még ha esetenként ezért nagy árat is fizetünk: egy kísérletben a résztvevőknek úgy kellett analógiai feladatokat megoldaniuk, hogy közben a kezükre rögzített elektródákon keresztül véletlenszerű áramütések érték őket.

A kontrollcsoport tagjaival szemben - rajtuk nem volt elektróda -, a kísérleti személyek jellemzően már azelőtt - többnyire rosszul - válaszoltak a kérdésekre, hogy végigolvasták volna a feladatot, mivel pusztán megérzéseikre hagyatkoztak.

Míg egy másik, szintén Hutson által felügyelt vizsgálatban a résztvevőknek felkavaró képek nézegetése után kellett volna olyan feladatokat elvégezniük, amelyekben nagy szerepet játszik az intuitív válaszadás. A képek által kiváltott rossz érzések azonban jelentősen rontották teljesítményüket ezen a téren, és a szomorúság inkább analitikus gondolkodásra késztette őket.

(Fotó: Pixabay, Getty Images Hungary)