Először töltsük ki a tesztet, utána elmeséljük a történetét.
1. Egy baseballütő és a hozzá tartozó labda 1,10 angol fontba kerül együtt. Az ütő pontosan 1 fonttal drágább, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
2. Ha 5 gépnek 5 percbe telik 5 csavart legyártania, akkor 100 gépnek hány percbe kerül 100 csavart készítenie?
3. Egy tóban úszik egy vízililiom-levél. Minden egyes nap a duplájára nő a mérete. Ha 48 nap alatt az egész tavat befedi, mennyi időbe telik, hogy csak a tó felét takarja be?
Shane Frederick, a Yale Egyetem professzora 2003 januárjában kezdte el tesztelni az általa Cognitive Reflection Test-nek (kognitív reflexiós teszt) elnevezett kérdéssort, mely elsősorban azt a régi felvetést hivatott tesztelni, miszerint az intelligencia és a türelem egymást kiegészítő tulajdonságok.
A türelmet nem szabad összekeverni a lustasággal, ebben az esetben azt jelenti, hogy az intelligens ember a jövőben várható eredményeket nem rendeli alá az azonnal kapható jutalmaknak.
A két tulajdonság összefüggéseit már az ötvenes évek óta vizsgálták, de nem kifejezetten koherens módon. Melikian 1959-es tesztjében öt és tizenkét év közötti gyerekeket kért meg, hogy döntsenek: az általuk rajzolt ember képéért cserébe inkább három centet szeretnének, de azonnal, vagy kétszer annyit, de csak két nap múlva. Azok, akik a nagyobb jutalmat preferálták, általában hajszálnyival jobban teljesítettek az intelligencia teszteken. Később, Funder és Block 1989-es kísérleteiben hasonló módon, tizennégy éves tinédzsereknek tették fel a kérdést egy hat körös teszt minden fordulóján: igénylik az azonnali négy dolláros fizetséget, vagy a hatodik fordulóban beváltják 4.80 dollárra. A magasabb IQ-val rendelkező fiatalok hajlandóbbnak mutatkoztak a befektetésre. Az évek során elvégzett többi megfigyelés is arra engedett következtetni, hogy a kognitív képességek és az idő-preferencia valamilyen összeköttetésben állnak egymással, de arra nem adtak pontos választ, a tudatosság milyen időkeretben fejti ki a hatását, illetve pontosan milyen működési elv áll a jelenség hátterében. A szakértők különbséget tesznek két eltérő típusú megfigyelési/gondolkodási folyamat között:
A Cognitive Reflection Test három rövid kérdése nem arra szolgál, hogy átfogó képet mutasson az intelligenciáról, melynek rengeteg más összetevője van, hanem főként ennek a két rendszernek a működését vizsgálja. A kérdéssor huszonhat hónapig tartó vizsgálata során harmincöt különböző tanulmányt készítettek összesen 3428 résztvevővel, akik többek között a Princeton, a Carnegie Mellon, a Harvard és az MIT Egyetem diákjai közül kerültek ki. A felmérés azt mutatta: a nagy presztízsű iskolákban zajló oktatásban való részvétel nem feltétlenül jár az idő-preferenciával összefüggő intelligencia növekedésével, míg a MIT tanulói viszonylag jól teljesítettek, 48%-uk érte el a legfelső hármas szintű eredményt, addig a harvardiaknak csak 20%-a, átlagban pedig 50%-uk teljesített “alul”. Azt nem árulták el nekik előre, hogy a kérdések a türelem és megfontoltság kognitív folyamatokban játszott szerepét vizsgálják, hiszen ez megváltoztatta volna a természetes hozzáállásukat, ezért nem árultuk el mi sem. A helyes válaszok pedig:
1. 5 penny
Ha a labda ára X, az ütőé pedig 1 fonttal több, akkor: ütő + labda = X+(X+1)=1,1
Vagyis: 2X+1=1,1 és 2X=0,1
X=0,05
2. 5 percbe telne 100 csavart legyártani
5 gép 5 perc alatt 5 csavart készít el, ezért 1 gép is 5 perc alatt készít el egyet. Így ha 100 gép van, 5 perc alatt 100 csavart tud legyártani (feltételezve, hogy a gépek ugyanolyanok, a teljesítmény között nincs különbség)
3. 47 napba telne, hogy a levélzet a tó felét befedje
Ha a levélnek 48 napba telik, hogy az egész vízfelszínt betakarja, és közben naponta a duplájára nő, akkor a 47. napon kell megkétszereznie a méretét, ahhoz, hogy tó teljes felszínét eltakarja.
Bonyolultabb IQ tesztet több online oldalon is találhatunk, magyarul például a Mensa Hungariqa portálján.
Ez a cikk eredetileg 2020. 03. 27-én jelent meg a Rakétán.
(Fotó: Pixabay)