Ismét radioaktív felhő sodródik Észak-Európa fölé

2020 / 06 / 30 / Justin Viktor
Ismét radioaktív felhő sodródik Észak-Európa fölé
A holland tisztviselők szerint a szivárgás nyugat-oroszországi forrásból, “egy atomerőműben lévő fűtőelem károsodásából származhat”. A TASSZ szerint arrafelé nem történt semmi ilyesmi.

Radioaktív felhők a semmiből

A stockholmi sugárzás-detektorok a közelmúltban radioaktív izotóp-szivárgást érzékeltek, melynek forrása úgy tűnik valahol a Balti-tenger közelében lehet.

Bár a Reuters jelentése szerint a sugárzás szintje nem veszélyes az emberekre, jóval meghaladja a normális, eseménytelen időkben mérhető szintet. A szivárgás forrását nyomon követő térkép azt sugallja, hogy egy atomerőműben történhetett szivárgási esemény valahol Finnország vagy Oroszország közelében.

A szenzorok, melyek észlelték a szivárgást, nukleáris fegyverek tesztelésének észlelésére és megakadályozására helyezték el, de úgy tűnik, nem ilyen típusú esemény okozta a környezeti radioaktivitás grafikonjának kiugró tüskéjét.

"Ezek minden bizonnyal nukleáris reakció nyomán keletkezett részecskék, és valószínűleg polgári forrásból származnak" - mondta Lassina Zerbo, a sugármegfigyelő állomásokat üzemeltető szervezet, a The Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization (kb. Átfogó nukleáris kísérleti szervezet - CTBTO) szóvivője.

A CTBTO által lehetséges származási forrásként azonosított hatalmas földterületen kívül a szervezet nem tervezi a szivárgás további vizsgálatát. "Képesek vagyunk megjelölni a forrás valószínű régióját, de a pontos eredet meghatározása a CTBTO megbízatásain kívül esik" - mondta a CTBTO szóvivője.

A svéd Sugárbiztonsági Hatóság kedden kijelentette, hogy „jelenleg nem lehet megbizonyosodni arról, hogy mi lehet a megnövekedett radioaktivitás forrása, vagy honnan eredhetnek a radioaktív izotópokat tartalmazó felhők, amelyek állítólag Európa északi égboltja felett szállnak” A hatóság finn és norvég társ-szervei szintén tartózkodtak a lehetséges források említésétől.

De a hollandiai Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet úgy nyilatkozott pénteken, hogy elemezték a skandináv adatokat és „ezek a számítások azt mutatják, hogy a radionuklidok (radioaktív izotópok) Nyugat-Oroszország irányából származnak”.

 

A TASSZ orosz hírügynökség a Rosenergoatom állami atomerőmű-üzemeltető szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy az Oroszország északnyugati részén fekvő két atomerőmű nem jelentett semmilyen eseményt.

A Szentpétervár melletti leningrádi üzem és Murmanszk északi városának közelében található Kola erőmű „normálisan működik, és a sugárzási szint a normák között van” - írta a TASSZ. Ha valóban Oroszországban lenne a sugárzóanyag-forrás, nem ez lenne az első eset, hogy erre csak később derül fény.

A radionuklidok mesterségesek, azaz ember által alkotott izotópok. Az összetételük jelezheti, hogy egy atomerőműben lévő tüzelőanyag-elemek károsodtak ”- mondta a holland ügynökség, és hozzátették, hogy„a forrás pontos helyét nem lehet azonosítani a korlátozott számú mérés miatt”.

(Forrás: Futurism, Reuters, Képek: CTBTO)


 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.