A Beth Israel Deaconess Medical Center (BIDMC), valamint a Beth Israel Lahey Kórház és Orvosi Központ kutatói kifejlesztettek egy - jelenleg csak béta verzióban elérhető - online adatbázist, ami összegyűjti a mentálhigiénés kezelést támogató applikációkat, és segít kiválasztani az egyén számára legmegfelelőbbet.
A szakértők azt remélik, hogy fejlesztésük idővel a betegeknek és a szakembereknek egyaránt hasznára válik.

Félreértés ne essék, az interaktív eszköz senkit sem próbál meg rákényszeríteni egy adott alkalmazásra, helyett százöt kérdésen (amiket természetesen a felhasználónak kell megválaszolnia) keresztül kiszűri a legalkalmasabbat.
Plusz előnye, hogy arról is tájékoztat, hogy mennyire könnyű használni az appot, vagy mennyire felel meg az adatvédelmi szabályoknak - írja a Digital Medicine. John Torous, a tanulmány társszerzője, a Beth Israel Deaconess Medical Center digitális pszichiátriai osztályának igazgatója szerint a megfelelő hatósági felügyelet és szabályozás hiányából adódóan a felhasználók jelenleg nem kapnak elég hiteles tájékoztatást, és csak egy nagyon szűk réteg véleményére támaszkodhatnak applikációkeresés közben.

"Ezért kifejlesztettünk egy, a mentálhigiénés alkalmazásokat összegző adatbázist, amely az orvosi etika elvein alapszik. " - mondja az igazgató.

Hozzátette: ahelyett, hogy mindenkinek ugyanazt az applikációt ajánlanák, igyekeznek egyénre szabott segítséget nyújtani. Az egyedülálló adatbázisban jelenleg kétszáz app található, a felhasználók pedig kiválaszthatják a számukra legfontosabb kritériumokat, melyek mentén a program utolsó lépésben felajánlja a leginkább passzoló alkalmazásokat. (A hatlépcsős, százöt kérdéses interaktív eszközt az Amerikai Pszichiátriai Szövetséggel (APA) együttműködve fejlesztettek ki.) Dr. Patrick Aquino, az intézmény Pszichiátriai és Viselkedési Orvostudományi Osztályának elnöke hangsúlyozza, hogy következő lépésben az adatbázis bővítését tervezik, lehetőleg jóval több betegséget felölelve a betegek és az egészségügyi szolgáltatók minél nagyobb elégedettségének elérése érdekében. A doktor mindemellett hangsúlyozza, hogy jelenlegi együttműködésük megmutatja, mi minden lehetséges a modern egészségügyi rendszeren keresztül.

Létező probléma, létező piac, megannyi applikáció

Nem a jelenlegi az első, mobiltelefonos appal működő módszer a depressziós betegek kezelésére: Matthew Nock, a Cambridge Egyetem pszichológiaprofesszora és csapata kifejlesztett egy eszközt, ami jó eséllyel egy nappal előre jelzi, ha a beteg esetleg öngyilkosságra készül. A professzor személyes indíttatásból kezdett el depressziósokkal és szuicid hajlamú páciensekkel foglalkozni, miután közeli barátságba került egy Tim nevű bipoláris férfival, aki röviddel találkozásuk után levetette magát egy hídról. Az öngyilkosság kockázatát számos tényező növelheti, mint például az alkoholizmus, a depresszió, de az is, ha az ember férfi, tekintve,

hogy a legveszélyeztetettebb csoportba a húsz és huszonnégy év közötti férfiak tartoznak.

Korábban is léteztek már speciális, a szuicid hajlamú felhasználókat segítő applikációk, melyekből külön toplista is létezik. Annak ellenére, hogy sokan hasznosnak tartják a hasonló appokat, megbízható előrejelzésre a legtöbbjük nem alkalmas. Nock kutatásával ez megváltozhat, bár a tökéletességtől azért még messze vagyunk.

Az appok segíthetnek, de nem gyógyítanak

A depressziós pácienseknek szánt applikációk között egyaránt megtalálhatók úgy a professzionálisak, mint a pozitív gondolatokat adagoló, ingyenes szolgáltatások, sőt akadnak olyanok is, amelyek apró életmódbeli változtatásokat (például étrendbelit) javasolnak közérzetünk javítására. Ahogy fentebb említettük, összesen több mint tízezer hasonló alkalmazás létezik, így érthetően nagy közöttük a szórás: a komolyabbak között van olyan is, amelyet kifejezetten veterán katonák számára fejlesztettek: az Operation Reach Out a depressziós és poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő egykori katonáknak készült. Carol Maher, a Dél-Ausztrál Egyetem pszichológusa szerint ezek az alkalmazások hasznosak lehetnek, ha valaki például elszigetelt körülmények között él, vagy fél segítséget kérni. Ugyanakkor óvatosságra inti a felhasználókat azokban az esetekben, amelyekben

a mobiltelefont olyan orvosi segédeszköznek állítják be, ami esetleg kiválthatja a szakszerű segítséget.

Merthogy akadnak olyan programok, amelyek azt ígérik, hogy önmagukban is alkalmasak a depresszió gyógyítására. Ezekkel nagyon kell vigyázni tekintve, hogy sok van belőlük: az Amerikai Pszichiátriai Egyesület becslései szerint a letölthető applikációknak mindössze egy százalékát fejlesztették professzionális segítséggel. Helen Christensen, az Új-Dél-Walesi Egyetem Black Dog (kifejezetten mentálhigiénés problémákkal foglalkozó) Intézetének igazgatója szerint a telefonos alkalmazások valós segítséget nyújthatnak az érintetteknek, ha valamiért nem tudnak eljutni a kezelésekre. Feltéve, hogy a felhasználók ki tudják szúrni az adathalász, komolytalan programokat. A hangsúly ez esetben is a rendszerességen van, bár a felhasználók jellemzően épp csak kipróbálják a letöltött programokat,

olyan applikáció pedig nem létezik, amely egyetlen alkalommal képes kigyógyítani valakit a depresszióból.

Christensen szerint az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a depresszió és a szorongás tüneteinek enyhítését célzó applikációk piaca, de ez nem azt jelenti, hogy a probléma még annál is nagyobb lenne, mint hittük: egyszerűen csak többen látták meg a piaci fantáziát a hasonló alkalmazásokban. Ami nem csoda tekintve, hogy az ingyenes appok értelemszerűen a felhasználók adataiból szereznek maguknak üzleti előnyt: a programok többségének nem csupán lakóhelyünket, nemünket és korunkat kell elárulnunk, hanem azt is, hogy milyen gyógykezelésben részesülünk. Ezen adatokat aztán amellett, hogy szükség esetén segítségnyújtásra használják, a személyre szabott hirdetések optimalizálására is alkalmazzák.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)