Itt lesz majd Dánia 6000 év múlva

Valamikor réges-régen, a neolitikum kora hajnalán egy fiatal nő elunva nyírkátrányból készített ősi rágógumiját egy sekély, sós lagúnába köpte azt, valahol a leendő Dánia déli partjainál. Közel 6000 évvel később az ott ásó régészek megtalálták az apró gumit a fadarabok és vadállatok csontjai között, és képesek voltak egy teljesen ép DNS-t összeállítani a benne talált maradványokból, ami aztán egy nagy vonalakban felrajzolt portrét eredményezett a hölgyről. Tom Björklund, a Koppenhágai Egyetem művész-tudósa el is készítette az első művészi reprodukciót a kislányról, akit a kutatók Lolának neveztek el.

Az DNS-szálak, amiket a gumidarab megőrzött, a kontinentális Európa egy vadászó-gyűjtögető lakójára utalnak, akiknek sötét a bőre, sötét a haja és kék a szeme. Mármint, volt. A nő a lagúna közelében élhetett, melyet a nyílt tengertől megemelkedett homokdűnék védtek, kb. 5600 évvel ezelőtt, a nyírkátrány szénizotópos kormeghatározó vizsgálatának eredményei alapján.

Az ő DNS-e mellett a kutatók kacsából és mogyoróból származó genetikai anyagot is találtak - melyek a közelmúltbeli étkezés feltételezett maradványai lehettek - és még legalább 40 különféle típusú mikrobát.

Hannes Schroeder, a koppenhágai egyetem molekuláris antropológusa elmondta:

„Ez az első eset, amikor egy teljes ősi genom kerül elő, bárhonnan máshonnan, mint csontból vagy a fogakból. A rágógumi megőrződése rendkívüli dolog. Nem is számítottunk arra, hogy hozzájuthatunk a teljes genomhoz.”

Csontok, csapdák, rágógumi

A 2 centiméter x 1 centiméteres ősi gumit a Lolland-szigeti Syltholmban fedezték fel a Dániát Németországgal összekötő Fehmarn-alagút építési munkálatait megelőző régészeti ásatások során. A kőkorszaki lelőhely nem pusztán halászterület volt, szárazföldi szarvasmarhák, szarvasok, ökör, vadmacskák, kutyák és vidrák csontjai halmozódtak fel, fából készült halcsapda maradványok közelében, generációk százai során.

„Ez egy különleges jelentőségű hely volt” - mondta Theis Jensen, a koppenhágai egyetem kutatója a tanulmány elsődleges szerzője. "Ezek az emberek nem az ásatás helyszínen éltek, hanem valószínűleg néhány száz méterrel odébb, a szárazföldön."

Ragasztó és szájfertőtlenítő 2in1

A nyírfakéreg melegítésével készített nyírkátrányt évszázadok - vagy ezek szerint évezredek - óta használják természetes ragasztóként. A kőkorszakban az anyagot tömegesen termelték a nyílhegyek és más szerszámok vesszőkhöz, nyelekhez rögzítésére. De volt más alkalmazási területe is.

A régészeti helyszíneken található kátránydarabok gyakran fiatalkori fognyomokat tartalmaznak, és mivel az anyag antiszeptikus hatóanyagban gazdag, valószínűleg őskori fogkefeként, illetve gyógyszerként szolgálhatott.

Jensen és Schroeder elgondolkodtak rajta, hogy vajon a Syltholmból származó rágott nyírkátrány tartalmazhat-e fennmaradt DNS részleteket. Hogy ezt kiderítsék, átmosták a kátrány darabjait, és kivonták belőle mindazt a DNS-maradványt, amit csak tudtak. Jensen szavaival: "Kiderült, hogy hatalmas mennyiségű DNS van benne."

A tudósok úgy találták, hogy elegendő ősi DNS-s maradványt találtak ahhoz, hogy rekonstruálhassák a teljes emberi genomot. Ebből ezután kiderült, hogy a rágót fogyasztó személy nő, sötét bőrrel, sötét hajjal és kék szemekkel rendelkezik. Szintén megtudták, hogy szorosabban kapcsolódott a szárazföldi Európa vadászó-gyűjtögetőihez, mint azokkal, akik akkoriban Közép-Skandináviában éltek. Lehetetlen megállapítani az életkorát, de mivel úgy tűnik, hogy főképp a gyermekek rágták a nyírkátrányt, a tudósok azt gyanítják, hogy fiatal lány lehetett.

Kórokozók a szájban

A további DNS analízis feltárta a szájában található orális mikrobiomot, a szájban gyakran ártalmatlanul élő mikrobák gyűjteményét. A tíz azonosított baktériumfaj közül három kapcsolódik súlyos periodontális betegséghez és megtalálták a Streptococcus pneumoniaet, amely a tüdőgyulladás egyik fő oka. A tudósok felfedezték az Epstein-Barr vírust is, amely mirigy-lázat okozhat. Bár a kislány valószínűleg beteg volt, az összes azonosított mikroba jelen lehet anélkül is, hogy betegséget vagy rosszullétet okozott volna.

Májusban Anders Götherström vezetésével egy másik tudóscsoport a Stockholmi Egyetemen kivont emberi DNS szakaszokat egy ennél is régebbi megrágott nyírkátrányból.

Összevetve őket, a tanulmányok arra utalnak, hogy a nyírkátrány értékes forrása lehet az ősi emberi genomoknak olyan helyeken, ahol soha nem találtak csontot vagy fogat.

Jensen azt mondta: „Hihetetlen, mert vannak olyan időszakok, ahonnan nincs csontunk, de a nyírfenyő tökéletesen megőrződött. Ez helyettesíti a csontokat, és nagyon intim felfedezés. Nagyon sok információt kapunk belőle.”

Götherström szerint ez az újabb munka izgalmas volt. „Ami az emberi DNS-t illeti, ezek a masztixok alternatív forrást jelentenek a DNS-hez, különösen onnan, ahonnan csak korlátozott mennyiségű megőrződött csont van. De még izgalmasabb az ősi mikrobiális DNS” - mondta. A száj a test nyílt területe. Lehetséges, hogy az ilyen típusú anyagok versenyre kelhetnek a csontokkal, amikor ősi kórokozók DNS-ét keressük.”

Bűnüldözés, művészek: mindenki lelkes

Talán nemsokára valóban kiderül majd, hogyan festett Lola, hiszen ma már arcrekonstrukciót is végeznek pusztán a DNS felhasználásával. Az USA-ban régi, megoldhatatlannak tartott bűnügyeken is dolgoznak a technológia és egy megfelelő szoftver segítségével. A dolog ráadásul nem is újkeletü, már 2014-ben született erről szóló, számos ország tudósai által jegyzett tanulmány.

A technológia a művészek fantáziáját is megmozgatta, a New York-i Heather Dewey-Hagborg például az utcán talált cigarettacsikkeket felszedegetve kinyeri a rajtuk található DNS-t, és létrehozza a 3D-s arc-modellt, amely úgy néz ki, mint aki a csikket eldobta. A "Stranger Visions" névre keresztelt projekt gyakorlatilag a DNS alapú szobrászat első példája.

(Forrás: The Guardian, University of Copenhagen, Gizmodo Képek: Tom Björklund )